Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - V. Egyed Ferenc: Balassa Gábor
soha nem kerültek, mert a háború arra már az egész országot lángbaborította. De ez a bánásmód a kormány részéről felejthetetlen sebet ütött a katolikusok szívén és nagy kárára volt a nemzet lelki egységének, amire pedig az elkövetkező nehéz időkben oly nagy szüksége lett volna hazánknak. Balassa még 48 tavaszán papjait hűségnyilatkozatra szólítja fel. A papok kerületenkint be is küldik a kívánt nyilatkozatot és püspöküket hűségükről, kitartásukról biztosítják, de közbe-közbe már forradalmi hangok is vegyülnek.1) Hozzájárul még ehhez a hírlapok harca az egyház ellen. Egyik laikus iskolát követel, persze hittantanítás nélkül, a másik a zárdák eltörlését s vagyonuk lefoglalását, a harmadik az annyit emlegetett szekularizációt. Az alsó néposztály forrong és rombol, erőszakoskodással és más megfélemlítéssel pedig egyenesen útját vágják a szabad szónak. A forradalom szele végigsüvít az országon és minden régit elsöpréssel fenyeget, persze a katolikus egyház jogait is. Ki tudja, mi lett volna, ha az általános közfigyelmet a nemzetiségi lázadások, majd a háború le nem kötik. Mindezek, ha nem is mentik, de magyarázzák azt, hogy Balassa püspök határozatlan lelke a nagy összeütközés idején nem találta meg helyét nemzete mellett. Még egy feljegyzésre méltó ügy fordul elő az ő püspöksége alatt, 1848. október 22-én az ország hercegprímása (Hám János szatmári püspök a prímás, de 1849-ben leköszön) arról értesíti, hogy a honvédelmi bizottság Muraközt elszakította a zágrábi egyházmegyétől és a szombathelyi egyházmegyéhez csatolta. Egyúttal ajánlja Balassának, hogy míg az ügy a szentszéknél is szabályszerűen elintéződik, addigra kérjen a zágrábi püspöktől a Muraközre joghatóságot.2) Mi vitte a honvédelmi bizottmányt erre a lépésre, a levélből nem állapítható meg, de valószínű, az új helyzet, amely Muraközt végleg Magyarország integrális részének nyilvánította. Épen ezért a honvédelmi bizottmány ezt a területet egyházkormányzatilag is magyar püspök alá akarta vonni, hogy a muraközi horvátok hazafias érzelmét annál inkább növelje. Balassa sietve tesz eleget az ajánlásnak és már október 24-én *) *) U. o. I. állvány, 1848. máj. 15-éről számozatlan iratok. 2) Szomb. püsp. lev. I. állv. 157. kurr. 21
