Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - IX. Dr. Tóth József: István Vilmos
Szomorúsággal töltötte el a liberalizmus minden térhódítása; különösen a szabadkőművességnek és szociáldemokráciának Szombathelyen is észlelhető megerősödése, mely egyházias felfogását sértette és lelkiiletét aggodalmakkal telítette meg. Hazafias gondolkodását és hazaszerető lelkét nag3’on-nagyon lesújtotta. Mert az ő meggyőződése izig-vérig katolikus és hazafias volt. Ennek a lelkűidnek megnyilvánulása volt első püspöki szózata is; de különösen 1904. évi első sz. körlevele, melyben feljajdul kát. magyar szíve, midőn így ír: „Nagyon elszomorító jelenség az édes hazánkban is, hogy a felforgató eszmék szolgálatába oly sokan beállnak, akik vagy nem tudják, vagy nem akarják észrevenni, hogy akkor, mikor megingatják a lélekben egy isteni vallás és erkölcs alapjait, melyek az országok támasza és talpköve, a haza érdekeit teszik kockára. Éppen azért, mert nekünk Krisztus példája és tanítása lebeg szemeink előtt, a haza szeretete, a király tisztelete, a törvények előtt való okos és engedelmes meghódolás ránk nézve nem puszta szólásmód, hanem élet és valóság; nem természetes hajlam, hanem természetfölötti erény, melyeket gyakorolva nemcsak hazánk, királyunk s a törvények iránt tartozó kötelességeinket rójjuk le, hanem részben üdvösségünket is munkáljuk.“ Ez az erős egyházias és hazafias érzület vonult végig egész működésén, aránylag rövid püspökségének minden vonatkozásában és tényében. Életrajzi adatait a következő rövid áttekintésben nyújtom : Zalaegerszegen született 1849. évi június hó 22-én szegény iparos szülőktől. Atyja István József, anyja Mischinger Mária volt, kik a tehetséges gyermeket nagy önfeláldozással és szeretettel nevelték s taníttatták. Öten voltak testvérek. Kívüle három fiú és egy leány. Valamennyi között azonban a legtehetségesebb volt Vilmos, ki Zalaegerszegen elvégezvén elemi iskolai tanulmányait Szombathelyre került s itt a középiskolában is kitűnt jeles tehetségével. Éppen ezért már a gimnázium hatodik osztályából bekerült a piisp. papnevelőintézetbe, hol akkor többen vétettek fel a 7-ik osztályra, kik a papi pályán akarták szolgálni az egyházat és hazát. Minthogy az érettségi vizsgálatot kitűnő eredménnyel tette le, püspöke, a nagynevű Szabó Imre 1870-ben a bécsi Pázmány-142