Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VIII. Dr. Tauber Sándor: Hidasy Kornél

párti politikának és a katolikus mozgalmaknak hivatott szócsöve és orgánuma volt.

Mikor a főrendiházban egyházat érintő törvényjavaslatok voltak szőnyegen, még betegeskedése és gyengélkedő állapota sem tartotta vissza attól, hogy ott szavazatát és befolyását az egyházi álláspont védelmére érvényesítse.

Egyéb szórakozása, üdülése és pihenése nem volt, minthogy évente július 3-án, névünnepén elzarándokolt a stájerországi Máriacellbe, ahol Te Deum-os lelkiilettel és magábaszálltsággal hálálkodott a B. Szűz Mária kegyoltáránál. Mivel gyenge testi szervezete, nevezetesen torokbaja úgy kívánta, többízben keresett enyhülést és gyógyulást bajaira az emsi fürdőben, hogy annál jobban tudja püspöki tisztében a lelkek üdvét szolgálni.

Mint ezt feljegyzéseiből hozzávetőlegesen meg lehet állapítani, legalább kétszázezer aranykoronára tehető az az öszszeg, melyet szerényen jövedelmező javadalmából püspöksége alatt jótékony és egyházi célokra fordított azokon a jelentékeny összeget kitevő segélyezéseken kívül, melyeket ellenőrizni nem lehet és melyeket természetben juttatott a hozzá folyamodóknak.

Nagy örömére szolgált élete alkonyán az 1899. április 19—20. napjaiban Szombathelyen tartott első eucharisztikus papi kongresszus, melyre Rampolla bíboros államtitkár útján XIII. Leo pápa apostoli áldását is küldötte.

Életének utolsó esztendeje szüntelen gyengélkedése és betegeskedése miatt valóságos Kálváriajárás volt. Gyenge, apostoli munkában felőrlődött szervezete már az előző években is többízben gátolta abban, hogy lelki vágyának megfelelően személyesen teljesítse minden főpapi teendőjét. Ezért komolyan foglalkozott a püspöki székről való lemondás és visszavonulás gondolatával. Azonban ez a tervezgetése sem a római Szentszéknél, sem az apostoli Felségnél, a főkegy - úrnál nem találkozott kedvező fogadtatással és jóváhagyással. Ez okból végül is úgy nyert az ügy elintézést, hogy a püspöki rendi ténykedésekben segítő püspöki minőségben dr. István Vilmos székesegyházi kanonokot a domitiopolis-i püspöki címre mint episcopus auxiliaris-t nevezte ki az apostoli Szentszék. Hidasy maga szentelte püspökké István Vilmost 1899. január 15-én házi kápolnájában Steiner Fiilöp dr.

138