Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VIII. Dr. Tauber Sándor: Hidasy Kornél

községek hiterkölcsi életében és az egész katolikus közéletben szembeötlő és kétségbe nem vonható.

Szemináriuma, mint az egyházmegyei papságnak nevelőintézete, főpásztori gondoskodásának legfőbb tárgyát képezte. Nemcsak tanulmányi és fegyelmi, de főként a lelki kiképzés tekintetében is ellenőrizte, irányította annak elöljáróit, tanárait. A növendékek kollokviumain (scabellumok), prédikációpróbáin, vizsgálatain mindenkor ott volt. Maga is áttanulmányozta a szemináriumban használt tankönyveket, hogy szakszerűen ellenőrizhesse a növendékek tudományos kiképzését. A kispapok irodalmi iskolájának munkásságát és törekvéseit hathatósan előmozdította.

Mikor a papnevelőintézet 1890-ben fennállásának százéves fordulóját ünnepelte, az ünnepélyről felvett Szent Ágoston-egyleti jegyzőkönyv tanúsítása szerint „azon beszédek egyikét intézte hozzánk, fiaihoz, melynek heve, mélysége s kenetteljessége egy boldogító érzéssel szokta szíveinket betölteni, melynek hallatára nagy tettekre éreztük képeseknek magunkat s áldjuk az isteni Gondviselést, mely minket fiaiul választott. Meglepetését nyilvánította az ünnepély sikere fölött, őszintén megvallva, hogy ennyit nem várt. Majd gyönyörű szavakkal festette pályánk fenségét s nemes hévvel szólott a papi jellem kellékeiről. Intett, kért, buzdított bennünket, hogy e nemes jellemmel küzdjünk Jézus zászlaja alatt és kezdjük meg a szeminárium életének II. századát.“

Főleg nagy szeretettel vett részt a növendékek lelkigyakorlatain, májusi, októberi és egyéb ájtatosságain, melyeken az ő fegyelmezett összeszedettsége, mélységes áhítata csak méginkább megerősítette kispapjainak lelkében a szentgyakorlatok és egyéb ájtatosságok hangulatát és természetfölötti kegyelmi hatását.

A papnevelés magasztos ügyének megértését hirdeti a papnevelőintézetnek fejlesztése, átalakítása és bővítése. A régi épülethez új részt építtetett, amely a székesegyházi, káptalani és szemináriumi könyvtár számára pazar berendezésű új helyiséget nyújtott. Storno Ferenc, az akkortájban nagyon keresett soproni hírneves festő művészetét, aki az új könyvtárt kifestette, manapság is sokan dicsérik és magasztalják. Ugyancsak Stornóval festette ki a szeminárium új, díszes kápolnáját is. A papnevelőintézet régi, szűk és kifogásolható helyiségei is ez alkalommal bővíttettek és alakíttattak át.

134