Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VIII. Dr. Tauber Sándor: Hidasy Kornél

kénytelen is mindenkiben tiszteletet és hódolatot keltett személye iránt. Egyházi funkciói mindenkor épületes és példaadó hatással voltak a papokra és hívekre nézve egyaránt. Mint alter Christus végezte papi és püspöki ténykedéseit mindenkinek buzdítására és épülésére.

De lássuk rövid vonásokban élete folyását!

Hidasy Kornél 1828. június 13-án született Komárom szab. kir. városban, amely most sajgó gyászunkra csehszlovák uralom alatt áll. s amely akkor az osztrák-magyar monorchia egyik legjobban megerősített vára és Magyarország dunai védőbástyája volt. Komáromot az akkori időkben bevehetetlen erősségnek tartották. Édesatyja: Hidasy Ferenc városi tisztviselő, városi főkamarás volt.

Elemi iskoláit szülővárosában végezte, úgyszintén a középiskola bat alsó osztályát is, ez utóbbiakat a bencések vezetése alatt álló főgimnáziumban. Diákkorából csak igen gyér adatokkal rendelkezünk, amelyek nem világítják meg az ifjú tanuló lelki világát és jellemét. De teljes határozottsággal feltételezhetjük, hogy kifogástalan magaviseletű, jó előmeneteléi, szorgalmas tanuló volt, aminek elismeréséül és jutalmául Kopácsv József esztergomi érsek, hercegprímás kormányzása alatt felvették az esztergomi főegyházmegye kispapjai közé 1843-ban. Mint ilyen Nagyszombatban folytatta és fejezte be az ottani jónevü líceumban középiskolai tanulmányait. Ezek végeztével, mint bittanhallgató és a budapesti központi papnevelő intézet növendéke a teológiát a budapesti egyetem hittudományi karán hallgatta.

Itt lelkes tagja volt a pesti kispapok magyar egyházirodalmi iskolájának, amely abban az időben, mikor minden magyar törekvés és mozgalom bilincsekbe volt verve, a papi pályára készülő nemzedékre és így közvetve a magyar társadalomra is nem kicsinvlendő hatással volt. Hidasy hátrahagyott iratai közt gondos szeretettel őrizte meg a „Növeldei Közlöny“-t, amely az akkor dühöngő Bach-korszak spiclirendszere miatt a kispapok kézírásával jelenhetett csak meg és volt sokszorosítható, amint a címlap jelzi: „megjelenik e lap minden héten egyszer majd fél, majd egy íven, amint a tagok körmei magukkal hozzák.“ Munkásságáért az iskola tagjai 1862-ik évi Szent András-hava 16-án tartott 5-ik rendes gyűléséből kifolyólag Hidasy Somának, akkor már nagy125