Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János
leikébe. II. József május 4-én kelt rendeletével eltiltja az „Unigenitus“ bulla bárminő használatát s egyúttal elrendeli, hogy az „ln Coena Domini“ kezdetű pápai bullát minden szertartáskönyvből kitépjék. Az „Unigenitus“’ bulla dogmatikai természetű volt. XI. Kelemen ebben ítélte el Quesnell janzenista tanait 1713-ban. A császár e rendeletével az egyház legbensőbb ügyeibe avatkozott s legsajátabb jogát, a hit szabad tanítását tagadta meg tőle. Az ,,ln Coena Domini“ kezdetű bulla egyházjogi természetű, a XIV. századból származik s összefoglalása a nagyobb egyházi fenyíték alá eső bűntényeknek, melyek alól csak a pápa adhat feloldozást. A császár e rendeletével a pápa egyházjogi hatalmát akarta megnyirbálni. A püspöki kar véleménye itt is megoszlott. Az „Unigenitus“ bulla eltörlése ellen, Nagy Ignácot leszámítva, mind tiltakoznak, de a nem dogmatikus, hanem csak egyházjogi természetű „In Coena Domini“ bullára vonatkozólag többen megengedettnek tartják a császár eljárását. „A legerősebb pápai párti — írja Marczali — itt is a szombathelyi püspök, üt ijesztik az eddigi rendeletek.1) Szerinte mindig érvényben volt az Úrvacsora bulla (In Coena Domini) Magyarországon. Semmi esetre sem lehet egyszerűen elvetni, hanem a pápához kell fordulni ez ügyben. Az Unigenitus bulla pedig dogmatikus . . . reméli, hogy a császár ezen rendeletét legalább szóval vissza fogja vonni. . ,“1 2 3 4 5) Szilv egész tanulmányt dolgoz ki ez ügyre vonatkozólag') s annak eredményét közli két kiváló fegyvertársával, Batthyány József gróf hercegprímással1) és Esterházy Károly gróf egri püspökkel.') A magyar egyház élén ez időben kiváló főpapok állottak. így Batthyány prímás, akit kortársai 1) „Ingentem mihi ingerunt sollicitudinem, et angorem“ írja Esterházy Károly egri püspökhöz. (Levelének fogalmazványa a püsp. lev. III. sz. 7. f.-ban.)-’) I. m. 76. 1. 3) Püsp. lev. III. sz. 7. f. 4) Batthyány József gróf szül. 1727. január 30-án Bécsben, meghalt 1799. okt. 23-án Pozsonyban. Az 1754—5. években a vasvár-szombathelyi társaskáptalan nagyprépostja volt. Mint Rohonc ura és Vasvármegye örökös főispánja gyakran időzött Vasmegyében. 5) Esterházy Károly gróf 1725. május 4-én Pozsonyban született s 1799. márc. 14-én halt meg. Teol. tanulmányait Rómában mint a Coll. Germanicum- Hungaricum növendéke végezte. Ő építtette hazánk egyik legszebb épületét, az egri líceumot s a pápai templomot. Garampi nuncius szavai szerint oly kiváló főpap volt, hogy hozzáfoghatót Európában keveset lehetett találni. 48
