Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

eltántorítottak, mert sem Isten, sem ember törvényeinek nem akartak engedelmeskedni, hanem saját maguknak akartak törvényszerzőik lenni.“1)

1781. Ez év március 2ö-án II. József kiadja a placetum regiumról szóló rendeletét, melynek értelmében a pápai udvartól érkező összes leveleket a királyi kancellárián felbontják s csak úgy továbbítják, ha a pápai levél megkapta a legfelsőbb beleegyezést, az ú. n. placetum regium-ot (királyi tetszvényjog). S viszont minden Rómába küldendő hivatalos iratot is a helytartótanács elé kell terjeszteni a legfelsőbb placetum kieszközlése céljából s csak az esetben továbbítható, ha ezen placetumrnal elláttatott. Még csak egyszerű házassági felmentésért sem volt szabad közvetlenül a pápához folyamodni. E rendelet célja az, hogy megakadályozza, hogy a pápa legfőbb tanítói és kormányzói hatalmát szabadon gyakorolhassa s hazánkat és az apostoli szentszéket egymástól elszakítsa. A maga részére a császár feltétlen, esküvel erősített hűséget követelt, de a pápának szóló hűségi esküt el akarta törölni.

A prímás püspöktársaihoz fordul és kérdi, mi a véleményük a királyi tetszvényjogra vonatkozólag. A püspökök véleménye megoszlik. Nagy Ignác székesfehérvári és Berchtold gróf besztercebányai püspökök teljes egészében behódolnak az uralkodó rendeletének. Zichy Ferenc gróf győri és Esterházy Károly gróf egri püspökök elismerik a placetum jogát, kivéve a dogmatikus kérdésekben. Az első, aki teljes horderejében átlátja a rendelet súlyát s élesen tiltakozik ellene, Szily János. „Legellentétesebb álláspontot foglal el — írja Marczali Henrik — a szombathelyi püspök, Szily János, aki kifejti, hogy Magyarországon sohasem volt érvényben a placetum, még disciplináris ügyekben sem . . . A patens már csak azért sem fogadható el, mert az 1741: 8. t.-cikk szerint Magyarországot nem szabad a többi örökös tartomány módjára kormányozni.“2) (Szily máj. 26-iki levele a prímáshoz.)

Alig telt el egy hónap a placetum-rendelet kibocsátása után, máris újabb császári pátens vág bele a hívő katolikusok *)

*) Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad, 1906. 230. s köv. 1.

2) Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. II. k. 62. 1.

47