Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - IV. Bőle András
könyve1) helyett Bőle parancsára Klüpfel Engelbert freiburgi egyetemi tanárnak művét2) vezetik be újra. Mivel azonban e művet könyvkereskedésben nem tudták megkapni, plébánosoktól szedték össze a szükséges példányokat.3) Hogy Szenczy tanszékét Bőle kívánságára adta-e át Borosnak, avagy önként, — s hogy a tankönyv változtatásba miért avatkozott be Bőle? — nem sikerült kiderítenem. Talán nem járok téves úton, ha a tankönyv változtatás okát Bőle konzervatív teológiai felfogásában keresem. Guzmics dogmatikája u. i. ,,modernkedő, válogató, bölcseleté nincs, csak gondolatai; a jozefinizmus áthatja egész rendszerét, nem tud korának divatjától szabadulni.“4) Megemlítem még, hogy Bőle ezen évben szülőhelyén, Szarvaskenden 450 forinttal misealapítványt tett családjának élő és elhalt tagjaiért. 1840. Az 1839/40-iki országgyűlésen a protestánsok újra követelték a reverzálisok eltörlését és azt, hogy vegyesházasságok a protestáns lelkipásztor előtt is köthetők legyenek s a gyermekek mind az atya vallását kövessék. Kopácsy prímás 1840. január 13-án Pozsonyban kelt levelében leírja a nehéz helyzetet, melyben a püspöki kar az országgyűlés vitái során van; szükségesnek tartja, hogy a püspökök egyöntetű álláspontot foglaljanak el, közli saját álláspontját s kéri Bőle véleményét. Bőle február 15-i válaszában mindenben hozzájárul a püspöki kar által kidolgozott állásfoglaláshoz. Február 28-án tartják a szemináriumban az első vizsgát a hazai jogból Bőle püspök, Vidos József alispán és Szabó Miklós vármegyei főjegyző jelenlétében.5) Június 9-én Kőszegen végzi a kánoni látogatást Bőle, 10-én Kőszegszerdahelyen, 12-én Nagygencsen, 13-án Salfán, 14-én Nagypösén és Tömördön, 15-én Meszlenben, 16-án Felsőszilvágyon folytatja le a vizitációt. 0 Theologia Christiana fundamentalis. Jaurini, 1828. és Theologia Dogmatica. Pars I—III. Jaurini, 1828. 2) Institutiones Theologiae Dogmaticae. Pars I—II. Viennae, 1807. Ed. tertia. Hurter dicsérettel emlékezik meg a jeles augusztinusnak tudományáról és vasszorgalmáról. Nomenclator literarius, Oeniponte, 1895. Tom. III. pg. 563—6. 5) Kispapi protocollum I. k. 71. 1. 4) Kühár Flóris: Nemes Gáspár dömölki apát hittudományi művei. Pannonhalmi Szemle. 1928. 331. 1. 5) Kispapi protocollum I. k. 73. 1. 390