Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Szombathely története főbb vonásaiban 1777-ig
Ins ítélte halálra s malomkövet köttetve nyakára fojtatta bele a Sibaris (Gyöngyös) vizébe.1) Három évszázad üldözése után Nagy Konstantin adta meg az egyháznak a békét. A nagy császár maga is megfordult Sabariában s 322-ben törvényt is hozott itt.2) Felejthetetlenné vált Sabaria a kereszténység történetében a 316. (336.?) esztendő révén, melyben Gallia apostolát, Tours szent püspökét, sz. Mártont ajándékozta az egyháznak. Sokat vitatkoztak ugyan arról, hogy Sabaria, sz. Márton szülőhelye, Pannonia székvárosával azonos-e, avagy a Pannonhalma alatt elterült Sabaria sicca-val; azonban ,,a Szombathely helyén állott Sabaria annyira túlsúlyban volt nagy kiterjedése, jelentősége és kultúrája folytán a Pannonhalma alatt fekvő Sabaria fölött, hogy Sulpicius Severus . . . szavait, melyekkel szent Márton születéshelyéül Sabariát minden közelebbi jelzés nélkül állítja oda,3) a mai Szombathelynek kell tartanunk.“4) Sabaria fénykorát élte ekkor. Constantinus, Valens, Valentinianus, Gratianus császárok gyakran tartózkodtak falai közt s törvényeket is bocsátottak itt ki.5) Attila vetett véget Saliaria dicsőségének; mikor 441—5. évek közt elfoglalta, a város lakóinak nagy része elmenekült az „Isten ostora“ elől s Aquilejában vagy Ticinumban keresett menedéket. Előbbiek az aquilejaiakkal együtt alapították Velencét, utóbbiak elvegyültek Ticinum (Pavia) lakói közt.6) *) Acta Sanctorum Junii. (Bollandisták.) Tom. I. Pg. 380—4. Venetiis, 1761.; Schönvisner i. m. 125—8.; Balics i. m. 55—61. 1. 2) Schönvisner i. m. 128—9. 1. 3) „Igitur Martinus Sabariae Pannoniarum oppido oriundus fuit...“ Sulpicius Severus de vita beati Martini cap. 2. 4) Balics i. m. 123. 1. 2. jegyzet. Amellett, hogy szent Márton Szombathelyen született, írnak: Schönvisner i. m. 142—158. 1., Lakner Endre: Szent Márton toursi püspök valódi születéshelyének földerítése. Szombathely, Bertalanffv, 1865. (8-r. 49 1.); Bitnicz Lajos: Szent Márton püspök születéshelyéről, Toldy F. folyóiratának, az Oj Magyar Múzeumnak 1859-ik évfolyamában. Sabaria sicca mellett szállnak síkra: Czinár Mór: Locus natalis S. Martini Turonensis, Monast. I. 23. 1. és „Győr vármegyei Sabáriáról“ Magyar Akadémia értesítő, Pest, 1859. 515. s köv. 1.; Pokorny Frigyes: Szent Márton győrmegyei Sabariában született. Győr, 1867. (8-r. 148 1.) és Dankó József: Die Erzabtei Martinsberg (Sabaria) der Geburtsort des hl. Martinus Turonensis. österreichische Vierteljahresschrift für. kath. Theologie. Wien, 1868. Braumüller. S. 1—38. 5) Schönvisner i. m. 158—169. 1. 6) U. o. 191. 1. 15
