Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Szombathely története főbb vonásaiban 1777-ig
458. szeptemberének első napjaiban szörnyű földrengés tette teljessé Attila művét. Az egész város romhalmazzá lelt s az épületek nagyobb része a föld alá került.1) A VI. században avarok szállják meg; az avarokat Nagy Károly frankjai űzik el s váltják fel 791—9. közt. Lazius nézete szerint Szombathely német neve ezektől származik; látták a régi dicsőség hatalmas emlékeit az elhagyott helyen s csodálkozva kiáltottak fel: Stein am Anger — kőhalom az elhagyott rétségen.2) Sabaria rövid időre a salzburgi érsek tulajdona lett. Arnulf király 875-ben ajándékozta Ditmar érseknek, aki a hagyomány szerint ugyanezen évben plébániát alapított Szombathelyen sz. Márton tiszteletére.3) A X. században elfoglalják a magyarok, de hamarosan újra egyházi kezekbe jut, mert sz. István 1009-ben, vagy 1033-ban a győri püspöknek adományozza.4) Magyar nevét — Szombathely — valószínűleg onnan vette, hogy a vásárokat benne szombati napokon tartották.5) A győri püspökök alatt békés, nyugodt napokat látott Szombathely, míg az 1241—2. évi szörnyű tatárjárás a sok vihart látott várost újra romba nem döntötte.6) A vész elmúltával lakói újraépítették városukat, melyben a ferencesek 1360-ban rendházat alapítottak s templomot építettek.7) 1407-ben II. János győri püspök bő szabadságjogokat biztosított püspöki városa lakóinak.8) Eme oklevélben említtetik először Szombathely vára. A XV. és XVI. századokban újra sok harcot lát Szombathely. Itt hadakoznak, majd itt kötnek egymással békét I. Ulászló és Posthumus László hívei 1441-ben. 1490-ben rövid időre Miksa császár kezeibe jut a város. Nehéz napok vártak Szombathelyre a mohácsi vész után. Paksy Balázs győri püspök a mohácsi síkon elesett s halála ’) Cuspinianus: Hist, de occidentali Imperio L. XIV. T. I.; Schönvisner i. m. 194. 1.; Kunc i. m. 60. 1. 2) Lazius Lib. 12. de Rep. Rom. Sect. 3. Cap. 2. Id. Schönvisner 2. 1. Schönvisner inkább ama nézet felé hajlik, hogy a frankok, vagy a későbbi németek az elhagyott avar erődítmények láttára nevezték el a várost Steinamanger-nek. 3) Így a szombathelyi egyházmegye papi névtárai. 4) Schönvisner i. m. 243. 1. 5) U. o. 2. 1. 6) U. o. 252. 1.; Kunc i. m. 65. 1. 7) U. o. 257. 1. 8) U. o. 259. 1. 16
