Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Szombathely története főbb vonásaiban 1777-ig
hátra, mint a Savaria nevet római alkotásnak tekinteni, amely a kelta nevű Savus folyóval van kapcsolatban.“1) Bármiként is játszódott le Savaria őskora, bizonyos, hogy Krisztus Urunk születése idején már római légiók tanyáztak itt, s röviddel később Tiberius Claudius császár (41— 54. Kr. u.) római jogú coloniává teszi, polgárai a civis romanus (római polgár) minden jogát és kedvezményét élvezik. Mint Claudius császár coloniája Sabaria a tribus Claudiába tartozott s ezért neve: Colonia Claudia Savaria. Az új colonia nagyszerű virágzásnak indult. Capitolium, forum, amphiteatrum, templomok, nyilvános fürdők, márványpaloták díszítették.2) Vízvezetéke a rohonci hegyek friss forrásvizét szállította a városba.3) Tiberius felső Pannonia, Diocletianus pedig Pannonia prima székhelyévé tette. Savaria hajdani dicsőségét mindennél beszédesebben hirdetik ama nagyszerű emlékek, amelyek területén építkezések alkalmával napvilágra kerültek.1) Ma is bármerre ásnak csatornákat vagy építkeznek Szombathely területén, római emlékekre, épületfalakra, csatornamenetekre bukkannak. Császárok tartózkodtak falai közt s előkelő rómaiak villái környezték.5) Marcus Aurelius császár (161—180) három évet töltött Pannóniában s ez idő alatt gyakran tartózkodott Savariában. Septimius Severust, felső Pannonia Savariában székelő prefektusát légiói 193-ban itt kiáltották ki császárrá s beiktatása nagy ünnepélyességgel ugyanitt történt.6) Alexander Severus uralkodása idején a neves történetíró, Dió Cassius volt Savaria prefektusa. A Diocletianus császár idejében lezajlott keresztényüldözések Pannóniában is sok áldozatot követeltek. Sabariának is volt négy vértanúja: Quirinus, Rutilus és két társa, Quirinust, Siscia (Sziszek) szent püspökét Amantius prefek-*) Fcttich i. h. s) Lipp Vilmos dr.: Vázlatok C. Cl. Savaria közéletéből. Megjelent a szerző „Tanulmányok“ c. gyűjteményes kötetében. Szombathely, 1880. 3) E vízvezeték maradványai Búcsú helység közelében ma is láthatók. “) V. ö. Schönvisner, Kunc-Kárpáti, Balics idézett műveit s főleg a következőket: Bitnicz Lajos: A Szombathelyen felásott és főm. hg. Batthyány Fiilöp úr által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott római régiségekről. Pest, 1829. (8-r. 68 1.); Lipp Vilmos, Rezsőffy György, Kárpáti Kelemen részint önállóan, részint a vasmegyei régészeti egyesület évkönyveiben megjelent dolgozatait. Ezek címeit 1. Szinnyei: Magyar írók c. művében. B) Kuné i. m. 49. 1. ®) Aurelius Victor Epitom. cap. 19. Id. Schönvisner pg. 111. 14
