Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János
a tanuló ifjúság nyitotta meg. Ezután következtek a püspökség jobbágyai, a céhek és érdemesebb polgárok, a városi elöljáróság és más vármegyei urak, a két rendbeli szerzetesek és az uradalmi tisztek. A holttest előtt lépdeltek a székesegyházi zenészek és a világi papság. A koporsót tíz plébános vitte vállain a ferencesek templomába s a gyászistentisztelet után más tíz plébános vitte vissza az új székesegyház alatt levő sírboltba. A testvivők körül díszbe öltözött megyehuszárok és a céhek fáklyavivő küldöttsége képeztek sorfalat. A koporsó mögött haladtak a boldogult rokonai, a főrendek és a nőközönség.1) AZ EMLÉKÜNNEPÉLY. Aprilis hó 9-én gyászünnepséget tartottak Szily tiszteletére. Ez alkalommal ünnepélyes gyászmisét mondottak Szily lelke üdvéért s latin nyelven székhelyi Majláth Antal győri apátkanonok2), magyar nyelven mezőszegedi Szegedy Pál székesfehérvári apátkanonok méltatták3) Szily nagy érdemeit. Mindkét beszédet nyomtatásban is kiosztották az ünneplők közt. Szegedij Pál Szilyt mint jó pásztort mutatja be. Szily jó pásztor volt, mert először: szép példájával vezérletté juhait minden jámborságra; másodszor: magát egészen odaadta juhaiért. I. Példájával, ártatlan életével vezette juhait. A bűnnek még nevétől is irtózott; tiszta, ártatlan élete annyira közismert volt, hogy előtte soha senki nem mert egy illetlen, vagy kétértelmű szót kiejteni. Sanyarú életet élt. Békességesen viselte az élet szenvedéseit, sőt az életadta szenvedéseken fölül rendkívüli böjtökkel, különféle sanyargató eszközökkel is sanyargatta testét, hogy a lélek szolgaságába hajtsa. Ájtatos életet élt. Rövid alvás után virradatkor kelt. A hajnali időben több órát töltött elmélkedő imádságban. Nagy figyelemmel imádkozta a breviáriumot, végezte a lelkiolvasmányt s készült a szentmisére. Felemelő látvány volt, amikor a szentmisét ,,gyú-b U. o. V. ö. Kunc-Kárpáti i. m. 170—171. 1. b Oratio, quam in solemnibus Exequiis ... Joannis Szili... dixit Antonius Majláth ... Sabariae, Siess, 1799. 3) A jó Pásztor, mellyel... Szily János urat... meg ditsérte Mezző Szegedi Szegedy Pál... Szombathelyen, Siess, 1799. 130
