Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

I. fejezet: Külső történet

tor pedig megbízást kapott az építéshez szükséges anyagiak beszer­zésére és mindjárt meg is kezdték a mész és kő szállítását.68 A több nagynevű látogató kellemes élményt jelentett az árvák számára. Sorsuk mindjobban az érdeklődés központjába került s ez a jövőre nézve biztató volt. A kellemes élmények mellett azonban egy kellemetlen, sőt veszedelmes átélésen is át kellett esníök, mely könnyen végzetes lehetett volna. Az év június 9-én a rohonci kapu­nál tűz ütött ki és 209 házat elhamvasztott. Az árvaház, szinte csodá­latos módon, teljesen sértetlen maradt. A veszedelem idejére az árvákat a házból kitelepítették biztonsági okokból és részben az intézet kertjében, részben Kőszegfalván (Svábfaluban) helyezték el őket. Kétnapi kintlakás után térhettek csak vissza megszokott lakó­helyükre. Közben a tűzvész második napján a ház olyan városi lakosokat látott vendégül, akiket a veszedelem otthonukból száműzött, neve­zetesen Tíge grófot a feleségével együtt, a szombathelyi katonai parancsnokot és az egész Szegedy családot. Valamennyit élelemmel is megvendégelte az intézet.6“ A sok eseménnyel teljes esztendő az intézet vezetésében is vál­tozást hozott. Saji János prefektus október hónapban beadta lemon­dását Szilynek, aki ezt el is fogadta. Saji János, úgy látszik, anyagi okokból vált meg állásától, mely neki jövedelmet nem hozott. Bár szerette a gyerekeket, mégis önként távozott közülük. Foglalkozását „édes területinek nevezi, melyet ő sok munkával, izzadtsággal és koldulással öntözött és tartott rendben.70 Szily nem tartóztatta őt, jóllehet Saji a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozott a szom­bathelyi püspökről.71 December 15-én átadta helyét Szabó Imre ex jezsuitának, akit a még élő s közben igen magas méltóságokba emelkedett Szvetics Jakab gróf királyi személynök ajánlott a pre­fektusi állásra. Szily azonnal utasította a kőszegi plébánost, hogy az ő nevében Szabó Imrét állítsa az árvaház élére.72 Az új árvahází prefektus szerencsésnek éppen nem mondható körülmények között került az árvaház élére. Viharfelhők tornyosul­tak az árvaházi intézmény fölött már tavasztól kezdve és súlyos megrázkódtatás árnyékát vetették az intézet jövőjére. Nem kevesebb­ről volt ugyanis szó, mint az igen jelentékeny Adelffy alapítvány 88 88 U. o. i. h. 68 U. o. 33. 1. ,, . . . demum resignavi et ipse officium Illustrissimo Praesuli per litera» mense Octobri, accepta resignatione. . . dulcem videlicet hanc provinciam multis laboribus, sudoribus, mendicationibus irrigatam S. D. Emerico Szabó abolitae Socie­tatis Presbytero lubens cessi et excessi 15. Decembris . . ." U. o. i. h. 71 „Deus secundet zelosissimi Praesulis conatus providentissimos, servetque incolumem, donec orphanotrophio, caeterisque, quae molitur grandia, extremam imponat manum, zeloque suo novo Eppatui Novus et Primus Praesul novam indu­cat faciem." U. o. 32/a. 1. 72 Szily levele Szűcs Antal kőszegi plébánoshoz 1777 nov. 30-án. Sz. P. L. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom