Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
«Ívételéről és más intézménynek, a soproni árvaháznak fenntartására és kibővítésére fordításáról. Ki volt ennek a tervnek az elindítója, mely a kőszegi árvaházat legjelentékenyebb alapítványától akarta megfosztani? Gróf Niczky Kristóf, győri főigazgató. Kőszeg szabadkirályi város nemes magistrátusát 1777 ápr. 21-én 1802. szám alatt kelt leiratában arról értesítette a helytartótanács Pozsonyból, hogy Niczky Kristóf gróf főigazgató kerületében Sopronban a tallósi királyi árvaház mintájára egy kitűnő árvaházat akar létrehozni. Elgondolását oly módon óhajtja megvalósítani, hogy a Sopronban Voss háborús comissárius özvegye által tett 53.000 forintos alapítványhoz szeretné csatolni az Adelffy alapítvány több mint 70.000 forintos összegét s ezért azzal a előterjesztéssel fordult a helytartótanácshoz, hogy az Adelffy alapítványt vigyék át Sopronba.73 Niczky Kristóf grófot tulajdonképpen centralizáló törekvések vezették az Adelffy alapítványt illető tervei keresztülvitelének kísérleténél. A Voss-féle alapítványnál,74 melynek kezelését alapítványtevő a jezsuitákra és Sopron városra bízta, ugyanis azt látta, hogy a jezsuita rend feloszlatása után a város — erre hárult most már a gondozás legfőbb terhe — nem fordított elég gondot az alapítványra, Megtörtént, hogy három évig sem adtak be számadást, még kevésbbé alkalmazkodtak az alapítvány egyes pontjaihoz. Ezért kívánja Kőszeg kezéből is kivenni az Adelffy alapítványt, amely különben Sopronban is ugyanazt a célt szolgálná, mint jelenlegi rendeltetési helyén, és a tallósi árvaház módjára kormányzandó árvaházat szeretné vele gazdagítani Sopronban. Szerinte ebből csakis jó származhatnék. Nemcsak a gyermekek jobb nevelése válnék lehetővé, hanem ennek a közintézménynek sokkal könnyebb és rendszeresebb lenne a vezetése. A tapasztalat szerint a távol elhelyezett és magánosok gondjaira bízott alapítványok sokféle eshetőségnek vannak kitéve. Köztudomású dolog, mennyi ilyen alapítvány semmisült meg előbb, mintsem megfelelő orvoslásról gondoskodni lehetett volna. Azért úgy vélekedik, hogy ezeknek az alapítványoknak — 73 Sz. Kápt. L. 20. f. 71 A Voss-féle intézet („Waisenstift“) mai is fennáll Sopronban. — Múltja röviden a következőkben foglalható össze: A soproni árvaház alapítása Voss Károly hadbiztos özvegye, szül Lanius Anna Dorottya nevéhez fűződik, aki 1768 augusztus 27-én kelt végrendeletében emeletes házat és 53.000 forintot kitevő vagyont hagyott Sopron városában felállítandó kát. árvaház céljaira, 12 fiú és 12 leány számára. Az örökhagyó halálával megnyílik az árvaház, melynek vezetését a jezsuita rektor és a városi tanács intézte. Az árvaházban volt egy peterfamilias, egy instructor, ki az írást, olvasást tanította, két árvák anyja és egy lelkiatya. A részletes szervezet és házirend a bécsi árvaház szabályai szerint készült 1772 június 16-án. Később más alapítványokkal is bővült. Az intézmény jelenleg is fennáll („Waisenstift '). Az 1941/2. isk. évben körülbelül 70 kedvezményes és fizető növendéke volt. V. ö. Fináczy: i. m. II. k. 308—10. 1. 44
