Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
s pénzértékének az árvaház számára teendő biztosítására. így az építés problémája csak megfelelő férfiúra várt, hogy megoldásra kerüljön. 1777-ben Szily János első szombathelyi püspök személyében végre olyan férfiú vette kezébe a kőszegi árvaház ügyét, aki nemcsak a kezdeti buzgalom és lelkesedés múló tűzével, hanem akadályt nem ismerő eltökéltséggel és eréllyel fogott hoz'zá egyházmegyéje összes problematikus ügyéhez, így az árvaházi intézmény biztosításához is. Már 1777-ben elhatározta, hogy újjáépíti a régi, romladozó állapotban lévő, nevelőintézet céljaira szűk és semmiképpen sem megfelelő Glick-féle házat. Szombathelyi József Kőszeg városi tanácstagot még az ősz folyamán meg is bízta az építési anyag beszerzésével. 1778 február 14-én kelt, a helytartótanácshoz intézett felterjesztésében pedig már kész tervvel állott elő. Mivel az árvaházi épület — írja Szily — annyira dezolált állapotban van és olyan kicsiny befogadó képességű, hogy sem annyi növendéket, amennyit az alapítvány elbír, sem oly módon, ahogyan őket nevelni kellene, benne elhelyezni nem lehet: az illetékes tényezőkkel folytatott előzetes megbeszélés alapján annak megújítására és kibővítésére határozták el magukat. Vernicz Márton kőművesmester és Pfaulitz Nándor ácsmester — mindketten kőszegi polgárok — által készített tervrajz és költségvetés szerint a ház 7353 forint 19 krajcár költséggel épülne fel. A helytartótanácsnak azzal a megjegyzéssel küldi fel a tervezetet kegyes jóváhagyás végett, hogy az egész építkezést a tőkék megcsonkítása nélkül, tisztán helyes gazdálkodás és takarékos vagyonkezelés révén s az eddig visszamaradt és még hátralévő azévi kamatjövedelmekből óhajtják fedezni és két éven belül végrehajtani.81 Kapott-e Szily valamelyes biztatást felülről a beküldött tervre vonatkozólag, nem sikerült nyomára jutni. Tény az, hogy tavasszal az építkezés megkezdődött. Az árvaház eddigi épületét földig lerombolták és alapjától kezdték újjáépíteni. Ezt megelőzőleg a város már 1777 márciusában engedélyt adott arra, hogy az árvaház régi épülete mellett futó bástyafalakon 30 ablak számára szükséges réseket nyithasanak.82 * * 8 Abban, hogy az egész házat kibővítve újjáépítik 81 Az árvaházak helyzetére jellemző, hogy Szily csak Kelcz József részéről közvetve kapott figyelmeztetés után fordult engedélyért a helytartó tanácshoz az építés megkezdésére vonatkozólag. Azonban minden jel arra mutat, hogy az engedélyt be nem várva, önkényűleg kezdte meg az építkezést a már általunk eléggé ismert okok alapján. Mikor a kőszegi városbíró figyelmeztette, hogy Kelcz József udvari tanácsos és referens azt ajánlja, hogy előzőleg jelentsék az építkezést és kérjék az engedélyt, Szily azt írta a bírónak: „Quod ad consilium Illustrissimi Domini Kelcz attinet, ei ego prorsus non dissentior, et neque abs re futurum existimo, si Delineatio cum Excelso Consilio communicata fuerit. Curandum igitur, ut ea quantocyus parari, ac sic submitti queat. . ." Szily levélváltása Stródler kőszegi városbíróval 1777 nov. 9. és nov. 23, Sz. Püsp. L. árv. iratok. 8S Chernél Kálmán: Kőszeg város múltja és jelene. Szombathely, 1878. II. k. 242—3. 1. 51
