Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

I. fejezet: Külső történet

és emeletet is húznak rá, a szombathelyi püspök a kőszegi plébánossal és városi tanáccsal egyértelműleg járt el s a teljes jóhiszeműség vezette áz intézet építésének meggyorsításában.83 Okulva a múlt tapasztalatain úgy látszik, addig nem biztak az alapítvány végleges megmaradásában, míg alkalmas épület nem áll rendelkezésükre, amelyben az alapítvány erejéhez képest megfelelő számú konvertita vagy árva növendéket tarthatnak el. Ezért kellett az építést minél előbb megkezdeni, ami a tavasz jöttével meg is történt. 1778 április 18-án már azt jelenti Szilynek Szabó Imre árvahází prefektus, hogy az alapépítmények munkája szépen halad előre. Különösen a városbíró és Szombathelyi József városi tanácsos tevékenykednek a legszorgalmasabban és sürgetik állandóan a munka ütemét.84 Június

6-án pedig arról értesíti püspökét Szabó, hogy igen örvendetesen emelkedik az épület. Szombathelyi szenátor kora reggeltől késő estig a munkások mellett van és sürgeti őket.85 Az erős iramban végzett munkateljesítmény természetesen megfelelő költséget is igényelt. 1777 novemberében 1.000 forintot kapott Szombathelyi József anyagbeszerzésre, akit az építkezési munkálatok felügyeletével bízott meg Szily. 1778-ban pedig 2942 forint 40 krajcárt fizetett ki neki Boros István kanonok, árvaházi kormányzó építési költségekre. A falak már jelentős magasságot értek el s bizonyára az volt a szándék, hogy még az év folyamán tető alá hoz'zák az egész építményt, amikor augusztus hónap utolsó napján a helytartótanács Szilyhez intézett leiratában a további építkezést betiltotta.

A betiltás indokolását már ismerjük. Először el kell készíteni az intézet szabályzatát, a belső és külső rendre vonatkozó törvényeket, a tanulmányi rendet, a növendékek nyilvános és magán életére vonatkozó előírásokat, vagyis: az intézménynek először eszmei alapon kell maradandóságot biztosítani, csak azután lehet az intézmény elhelyezéséhez szükséges ház építéséhez hozzáfogni. Nem a szabályokat kell alkalmazni a már meglévő befogadó képeségű és felszerelésű intézethez, hanem olyan házat kell építeni, amely a legfelsőbb fórumok által jóváhagyott s az általános szisztémához alkalmazott háziszabályoknak megfelel.

Ebben az eljárásban nem kell éppen a felsőbb kormányzat akadékoskodását látnunk. Ebben az időben a kormányhatalom igyekezett az összes közintézményeket minél jobban a hatáskörébe vonni s egységes alapon óhajtotta a közcélokat szolgáló alapokat, intézményeket megszervezni és szabályozni. Az 1777-ben kibocsátott Ratio Educationis a közoktatás terén szintén ezt a célt szolgálta. Ebben az időben már eléggé elterjedt intézmények voltak az árvaházak. Számukra is kellett valami általános norma, mely után igazodhassanak. Ilyenül kínálkozott a tallósí királyi árvaház, melyet Mária

83 V. ö. Szily levelét Kelcz Józsefhez 1781 máj. 16-án, Sz. P. L,

84 U. o.

52