Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
II. fejezet: Belső történet
csupán csak dolmányok volt. Mely a téli hidegek ellen annál kevesebbé volt elégséges, mert egy év alatt (mely időre volt adva) a fiúk belőle ki nyöltek. Ezen segíteni akarván 1838. óta a Kormányzó úr engedelmével a növendékeknek gallér köpönyeget is osztogatok. Melyet nyáron visszaveszek. 1852. óta N. Bitnicz Lajos Kormányzó úr rendeletéből a fiúk az addigi dolmányok helyett áttílákat kapnak. Nadrágot eddig nyólcz hónapra kaptak egyet. Hanem bele egyezett a M, Kormányzó úr, hogy 1869. óta évenként télre egy posztó nadrágot kapjanak a fiúk, nyárra pedig nyárit.“1 Más feljegyzés szerint a fiúk később fehér kalapot hordtak, melyet Vörös Zsigmond hivatali állása elfoglalásakor (1887) kékes-szürkével cserélt föl.7 8 * Az 1892/3. tanévtől kezdve a következő ruházati szabály volt érvényben: ,,A növendékek egyenruhát viselnek. Setétkék gyapjúszövetből“ van zubbonyuk, egyenes gallérral, búzavírágkék hajtókával, melyre egy vagy két aranypaszománt is kerül kitüntetésül, ha a fiú jó vagy jeles tanuló. A zubbonyon 5 db. kerek fémgomb van e felírással: ,,Kelcz— Adelffy árvaház Kőszegen". Nyakravalójuk összekapcsolható katonagallér celluloid szegéllyel. Nadrágjuk kékesszürke gyapjúszövet, német szabású. Kabátjuk ugyan ilyen posztóból csuklás, derékban összegombolható katonamintájú, ugyan olyan fémgombokkal, mint a zubbonyuk. Sipkájuk sötétkék posztóból van, lackszemellenzővel, 4 fémgombbal s aranypaszománt széllel. A (nagyon szegények még fehér- és ágyneműt is kapnak; télen még mellényt és keztyűt s meleg alsó ing és lábravalót. Minden növendék, akár fizető legyen, akár nem, kap évenként 1 pár új cipőt vagy csizmát, 1 pár fejelést és 2 pár talpalást.“10 11 Ez a ruhanem megmaradt egészen az 1914—18-as világháborúig, sőt még azon túl is, úgyhogy megszűnése egybeesik az alapítványok megszűnésével. A régi egyenruhát hamarosan az iskolák egyenruhája váltotta fel, melyet ma is hordanak: sötétkék ruha magyar szabással és zsinórral, bocskai sapkával. A ruhát az intézet adta, csak 1912-től kezdődőleg voltak kötelesek a növendékek maguk megszerezni. Ugyancsak az alapítvány viselte a többi ruhanemű költségeit is.11 A tanulásra nézve olyan utasítást ad a Szabályzat, hogy a növendékek magyarul és németül tanuljanak olvasni, írni és számolni. Ebben segíti őket az állam a nemzeti iskola révén. A tehetségesebbek gimnáziumba is mehetnek. A leányokat, akik nem esnek a törvény alá, mindenféle házi munkára és konyhai foglalkozásra szoktatják, miután az elemiískolai ismereteket megszerezték.12 7 Hist. Dom. Jegyzetek . . . Tóth Józseftől. * U. o. 1887. 0 Talán innen származik a ,,csóka“ elnevezés. így hívták régebben a kelczistákat, az intézetet magát ,,csókavár“-nak. 10 Vörös Zsigmond: A kőszegi Kelcz—Ádelffy róm. kát. árvaház áttekintése. Kőszeg, 1909—10. 14. 1. 11 Projectum: i. h. 7. §. 12 U. o. 8. §. 137
