Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
II. fejezet: Belső történet
II. FEJEZET. Belső történet. 1. Az árvaházi intézmény célja és elnevezése. A kőszegi árvaház alapításának célja, hasonlóan a XVIII-ik század legtöbb magyarországi árvaházának célkitűzéseihez, szegény, árva és elhagyatott gyermekek felkarolása volt azzal a világos és határozott rendeltetéssel, hogy jó katolikusoknak neveljék őket. Ez a cél már akkor kifejezésre jut, amikor még a város vezeti és tartja fenn az árvaházat. Az 1742-ben készült első szabályzat idevonatkozó kitétele azt mondja, hogy az árvákat „valláskülönbség nélkül katolikus keresztény módon kell nevelni". Az indokolás egyszerű és abban foglalható össze: a városban sok az elhagyatott, a hittől elpártolás és elzüllés veszélyének kitett gyermek. Közülük többet a protestánssok Nemescsóba visznek el, hogy ott protestánsoknak neveljék őket. Ezeket az elhanyagolt gyermekeket gyűjti össze az árvaház valláskülönbség nélkül s ezzel annak is útját állja; hogy a katolikus gyermekeket Nemescsóban őseik vallásától eltérítsék. Még élesebben kidomborodik ez a célkitűzés a jezsuita vezetés idején, 1749-től kezdődőleg. A város és a jezsuiták között kötött egyezmény kimondja az első pontban, hogy „csak oly zsenge korúakat vegyenek fel, akik nem katolikus szülőktől származnak, vagy abban a veszélyben forognak, hogy nemkatolikusokká lesznek." A fő szempont az első időben tehát feltétlenül a vallási érdek előtérbe helyezése volt, a szociális segítségnyújtást is ez motiválja, A maguk szempontjából ugyanígy gondolkodtak a protestánsok is. Ezért nevezték a kőszegi intézetet konvertitaháznak, megtértek házának, mert ezeknek volt a nevelő otthona, amilyen egyébként több is volt az országban. A konvertiták mellett elsősorban árva gyermekeket vettek fel; olyanokat, akikről feltételezhető volt, hogy hitbeli eltévelyedés, züllés veszélyében forognak. Ezt a célt hangoztatja az 1780-ban elkészült „Planum Regulationis", azaz Szabályzati Tervezet és az 1791-ben az előbbinek alapján átdolgozott „Projectum Regulationis", az új Szabályzati Tervezet, melyet az uralkodó a következő évben, mint tudjuk, jóvá is hagyott. A kőszegi árvaháznak ez a barokk korra annyira jellemző cél-133
