Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása
69. Pálóczi-Horváth András: i. m. (Kézirat.) 23. o. 70. Házi Jenő: Die canonische Visitation des Peter Tormásy Archidiacons von Eisenburg aus dem Jahre 1674. (Burgenländische Forschungen. 45. Heft. Eisenstadt. 1961. 79. o.) 71. A vizitálás napja: 1697. december 7. 72. Marosi Ernő: Magyar falusi templomok. Építészeti hagyományok. Bp. 1975. 40. o. 73. Acta Cassae Parochorum. 3. füzet. (A MTA művészettörténeti kutató csoportjának forráskiadványai. VII.) 124. o. 74. Pálóczi-Horváth András: i. m. (Kézirat.) 33. o. 75. Visitatio' Canonica Batthyániana. Püspöki Levéltár. Szombathely. I. k. 936. o. 76. Visitatio Canonica Szilyana. Püspöki Levéltár. Szombathely. Districtus Körrnendiensis et Őrség. 39. o. 77. Visitatio Canonica Somogyiana. Püspöki Levéltár. Szombathely. Districtus Inferioris Sabariensis. 60. o. 78. Visitatio Canonica peracta ab Andrea Bőle. Püspöki Levéltár. Szombathely. Districtus Körmendiensis. („Körmendi kerület” csomóban.) 79. Magyarszecsődi Plébánia Kereszteltek Anyakönyve. II. k. 312. o. 80. Magyarszecsődi Halottak Anyakönyve. II. k. 37. o. 2. fsz. 81. Magyarszecsődi Halottak Anyakönyve. II. k. Bejegyzés az elülső borítólapon. 82. A magyarszecsődi plébánia története 1898-tól. 83. Bécsi János: Jelentés a magyarszecsődi r. k. templom falfestésének helyreállításáról 1972. március 20.—június 9. OMF Tudományos Osztály. Bp. 84. Gerő László: Felfedező úton épületeink között. Bp. 1966. 8. o. 85. Egyházi épületek és műtárgyak gondozása. Bp. 1971. 5. o. 86. Aradi Nóra: A katedrálistól az ipari formáig. Bp. 1967. 112. o. 87. Gerő László: i. m. 5. o. 88. Egyházi épületek és műtárgyak gondozása, i. m. 5. o. 89. Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv. 1971. december 15. RÉSUMÉ László Bárány L’histoire de la construction de l’église paroissiale de Magyarszecsőd et sa restauration. Avant sa restauration, peu de gens avaient connaissance de la petite église médiévale en style roman de Magyarszecsőd. Dans son introduction, l’auteur énumére la mince bibliographie antérieure. C’est une découverte inattendue qui a attiré l’attention sur l’église médiévale. En 1969, l’ingénieur architecte C. Erzsébet Harrach, l’auteur du plan de la restauration, a trouvé et mis au jour le portail sud de style roman, muré depuis des siécles. Tout d’un coup l’église inconnue a acquis une grande reputation. Depuis sa restauration architecturale, cette église á nef unique, ä choeur semicirculaire un peu .allongé, a tribune patronale, se présente presque tout entiére dans son état primitif. Des lors, bien des publications ont paru sur cette église de l’époque arpadienne. C’est au milieu du XlIIe siécle qu’elle fut bátie par les aieux de la famille Szecsődy. En 1205, de roi André II fit dón de Szecsőd au vassal du chateau de Vasvár nőmmé István, en lui enjoignant d’y bátir une église en l’honneur dé tous les saints . Dans la premiere partié, l’auteur analyse les chartes, les actes des visites pastorales, les éléments de P„Historia Domus ’ et différents autres documents relatifs á l’église. II décrit l’histoire de sa construction, en indiquant ses périodes successives. II s’occupe du chapiteau á dragon du portail mis au jour, des pilastres en ressaut qui compartimentent les fagades et des trois croix en relief du fronton est. Ensuite des problémes du plan et de la tour. Dans la deuxiéme partié, il traite la restauration. II en fait connaitre la marche et énumére les noms de ceux qui ont pris part aux travaux. II remercie l’lntendance Nationale des Monuments Historiques d’avoir assumé les travaux des recherches (fouilles), des projets et de la restauration. Les fidéles y ont aussi contribué selon leurs moyens. L’église restaurée fut bénie par l’évéque diocésain Árpád Fábián, le ler juillet 1973. 505
