Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása

Bimbós fejezet a kapuról

ménynek kell tekinteni „az i.e. IV. évezredtől az i.e. I. évezred végéig az ősközösségi társadalmak — a moustérien, aurignacien, solutren és magdalenien kultúrák; a neolitkor, a réz-, bronz- és vaskorszak, ezen belül pedig a hallstatti és a la Téne korszak, a szkíta és a kelta kultúrák létesítményeit”.41

Ilyennek kell tekinteni a római kor, a magyarok vándorlása és a honfoglalás idejéből fellelhető nyomokat és adatokat, a szláv befolyásokat. Mind a Szentírás írott szövegével, mind pedig fenti előzmények tárgyi emlékeivel való egybevetés segíthet az eddig rejtett eszmei tartalom kibontásában.

A déli kapubejárat feletti vakárkád egyik ívezetén, az ívmezőt koszorúzó homorított ,,hengertag”-on 10 félgömb van, mely a rézkorba visszamenő szimbolikus jelentéssel bír. Termékenység szimbólumok. Dr. Fettich Nándor szerint nap-szimbólumok/*2 A sárkányos fejezet felső peremén levő lyukacskák már az újkőkorban szokásos motívumok/'3 A középkor embere használta ezeket, még ha nem is értette mindegyiket.

Az „önmagába harapó szörnyállatot ábrázoló fejezet” — C. Harrach Er484