Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása

zsébet szóhasználatával élve és értékelését adva — a „legértékesebb és legdíszesebb részlet”. „Az állat többsíkú megfogalmazása, bőrének vagy tollazatának gazdag tagozása, karmainak, fejének megmintázása feltűnő.”44 Pálóczi- Horváth András a sárkány negatív, de pozitív szimbolikus értelmét is adja. „A sárkány a keresztény művészetben kezdettől fogva a rossz elv megtestesítője.” Azonban „léteztek »jó« sárkányok is”.45 Ügy gondolom, az állatalakoknak nemcsak negatív, hanem pozitív értelmezése is előbbre segítené szimbolikus tartalmuk megfejtését. (Pl. az oroszlán a Szentírásban pozitív jelentéssel is bír. Tér. 49,9-ben Júda, Jel 5,5-ben Júda törzséből Dávid sarja.) A visszahajló sárkány a fejét a visszafordító Isten Bárányára emlékeztet. Fettich Nándor határozottan Krisztus-jelképnek fogja fel.46

Az „egymással szembenálló két, madártestű” állattal kapcsolatban hadd idézzem dr. László Gyula régészt: „Fettich meggyőzően bizonyítja, hogy ezek az állatpárok nem két állatot, ábrázolnak, hanem egyetlen állat két oldalának, mintegy »kiterített« képének ábrázolásai”. „Olyanféle . . . mint a Mediterraneumban és Mezopotámiában ismert kétnézetű állatoké, amelyeknek két oldalt álló teste egyetlen fejben találkozik. A középkori oszlopfőkön is gyakori ez az ábrázolás.”47

A sárkányos fejezeten „a farkak növényi indaszerűek, levélben végződnek”. (Pálóczi-Horváth András.)48 A meglevő másik két oszlopfő levéldíszes ill. bimbófejezetes. Ez utóbbin szép palmetta-dísz van. A magyar ötvösművészet hatása körül vita támadt. László Gyula írja: „Egy ideig úgy véltük, hogy első román kori templomaink faragott palmetta-díszítésében él tovább” a honfoglalók perzsa—iszlám jellegű művészete. „Ma ez a hitünk megrendült.. .”49 A negyedik oszlopfő hiányzik. A két-két oszloppal tagolt három lépcsős bélletes kaput a jáki nyugati kapun (a meander mellett közvetlenül) és a déli homlokzat egyik ablakán levő, közel azonos hurkos-díszítés keretezi és timpanon zárja.

A keleti oromzat díszítése egyedülálló a maga nemében. Három „plasztikus kereszt”. De nem egyformák, és nem is mindennapiak. Fettich Nándor hoszszabban foglalkozik velük az Ethnographia egyik számában és a kérésemre készített kéziratában.50 Szerinte a környéket jellemzett sámános hitvilág megtörését célzó keresztény tanítás. Hivatkozik a napjainban folyó népi eredetű szövegek gyűjtésére, az archaikus jellegű „imaszöveg”-ekben szereplő mondatra: „forogjatok (kerüljetek) keresztek”. A „forgó keresztek mágiája” volna itt hangsúlyozva a sámános mágiával szemben. Mindegyik kereszt más állásban van, forog. A középsőn a két félkörív Krisztus isteni és emberi természetére utalna.

Mindenesetre a hely nagyon alkalmas akár apotropaikus jellegű ábrázolásra, akár hivatalos egyházi tanítás megjelenítésére. A kutatás nyomán azonban beigazolódott, hogy a D-i oldalon levő kereszt egyik vízszintes szára sem volt eredetileg hosszabb. Mindegyik szára egyenlő volt. Ezért csak tetejükre állított, „forgó” kereszteknek lehetne felfogni őket. így tekintve a középső (felső) az őskeresztény crux dissimulata lehetne (ómega és kereszt egyesítése), az északi a latin, a déli a görög kereszt. A középső tehát Krisztus-szimbólum lenne a Jel 22,13 alapján: „Én vagyok az alfa és az ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég”. Vagy „horgony-kereszt”, a remény szimbóluma.51 Ilyen a „Frank” („Meroving”) kereszt és a megfordított helyzetű „Antiochiai” kereszt.52 Lehet, hogy a rajta levő ívek, szarvak (kos), szárnyak (a madár a természetfeletti élet ősi szimbóluma), ágak kapcsolatban állnak a hatalommal és erővel, az áldozat-485