Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása

A déli kapu kibontása

ményem szerint az alkalmazott sajátságos színezési módszer. Bizonyára Gyulafehérvárról nyertek értesülést a színezett habarcs készítéséről. Vándormesterek legalább közvetítés útján hírt szerezhettek a Gyulafehérváron alkalmazott bizánci eredetű habarcskészítés technikájáról. A körkápolnával és első bazilikável kapcsolatban dr. Entz Géza művészettörténész megállapítja: „Már Möller István rámutatott 1908-i jelentésében arra, hogy a körkápolna habarcsa téglaporral kevert, ami Bizáncban is szokásos eljárás, és elüt a második székesegyház tiszta mészhabarcsától.”38 Ezért arra a következtetésre jut, hogy a „körkápolna és a bazilika építkezésében bolgár vagy bulgáriai tanultságú műhely közreműködése valószínűsíthető”. Bleyer György az építési időt 948 és 1003 közé teszi.39

A középkori szokásnak megfelelően a magyarszecsődi templom falainak habarcsa is sárga színű, még pedig élénk sárga színű. Ezt a színt nem nyerhette a homoktól. A habarcs sárga színét napon szárított, vagy sárgára égetett tégla

481