Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Pataki László: A szombathelyi egyházmegyei könyvtár története
B) Ha a könyvtárat — a klasszikus megfogalmazás szerint — mint a könyvnek, olvasónak és könyvtárosnak hármas egységét szemléljük, akkor látjuk: olvasók adva voltak, és igényelték is a könyveket, — könyvtárosról könnyen tudott gondoskodni az alapító püspök, — hiányoztak azonban még a könyvek. Ezeknek beszerzése jellemzően rávilágít a kor könyvkultúrájára: könyvkereskedelmi, könyvkiadási, könyvforgalmi viszonyaira.7 A könyvvásárlási lehetőségek az akkori magyar könyvforgalom központosított voltára utalnak. Ügy látszik, vidéken még sem igény, sem kereskedelmi hálózat nem volt. Marad a főváros, Buda, illetőleg mellette Pest. Nagyszombatból felkerül az egyetem. Vele jön az Egyetemi Könyvtár, működni kezd az Egyetemi Nyomda is. Az egész magyar haza számára lassanként kultúrális góccá válik az egyetem. Ide kapcsolódik könyvtárunk története is. Az Egyetemi Könyvtár akkori igazgatója Schoenviesner István, a tudós régész, Savaria-Szombathely múltjának szerelmese és abszolút tudományos értékű megírója művében: Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem8. Miközben Szily János Schoenviesnerrel levelez, tudósítja a Szombathelyen folyó építkezésekről, felhívja figyelmét az állandóan előbukkanó értékes archeológiái leletekre, szüntelen baráti buzdítását küldi a várostörténet szakszerű megírására, — egyszersmind számos könyv beszerzésére is felkéri. Ez a levelezés, Szily és Schoenviesner között, a leghűbb tükre és dokumentuma a meginduló könyvtár legelső állománya összegyűjtésének, megvásárlásának.9 Szily első levele 1786. november 18-án kelt Schoenviesnerhez, az utolsó 1791. október 8-án. Szily kéréseiből, Schoenviesner válaszaiból, ajánlataiból, a mellékelt jegyzékekből kitűnik, mik között választhatott Szily, és végül miket vásárolt meg, milyen áron. A választék elég nagy volt. Ha árverésről hallott valahol Szily, megbízottja mindjárt ott termett. Az aukciók pedig elég gyakoriak voltak ebben az időben. A II. József által feloszlatott szerzetházak könyvtáraiból gyakran rendeztek árverést, és így a váti szerviták, a pesti pálosok, a pöllaui ágostonrendiek nem egy értékes műve került Szily tulajdonába, gyarapítva gyűjteményét. A megvásárolt művek elsősorban hittudományi jellegűek. A szentírás különböző kiadásai, egyházatyák művei, jelesebb teológiai tankönyvek szerepelnek köztük. Az egyéb, szintén tudományos művek jobbára bölcseleti, továbbá történelmi, régészeti, illetve általános lexikális jellegűek. Összesen 86 műről tudunk név szerint a levelezésből. Az árukat is feltünteti a megmaradt iratköteg, így a három legdrágább beszerzést külön is felemlítem : 52 kötetes Acta Sanctorum cum Martyrologio: 320 FI; — 8 kötetben Jean Duront: Corps universal, 2 kötet melléklettel: 250 FI; — Biblia Polyglotta una cum Lexico: 160 FI. A magyar főváros mellett a másik kulturális vonzási pont, amelyik lehetőséget nyújtott könyvek beszerzésére, a Habsburg-összbirodalom fővárosa, Becs, a császárváros volt. Mária Terézia, majd fia és utódja, II. József alatt a kulturális központosítás gyújtópontjába került Bécs, párhuzamosan más, sokszor erőszakos egyéb centralizálással. így természetszerűleg nem maradhatott ki könyv435
