Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
V. FEJEZET Az egyházmegye búcsújáróhelyei Celldömölk egyházi zenéje DÖMÖLK MÚLTJÁBÓL A Rába és Marcal folyók közti Kemenes-dombvidék középpontjában épült a középkorban a dömölki apátság. Sem alapítóját, sem alapítólevelét nem ismerjük s így alapítási évét sem. Írásos emlékekben először 1252-ben találkozunk vele, de ennél nyilván korábbi eredetű.410 Minden jel arra mutat, hogy királyi alapítás.411 Ebben az esetben II. Béla jöhet számításba alapítóként, s így keletkezését 1131—33 közé tehetjük. Gótikus középkori templomának romjai ma is állanak.412 Az apátság a 14. században élte virágkorát. Ebből az időből (1315 és 1356) vannak adataink hiteleshelyi működéséről.413 Az apátság körül két település alakult. Az apátság jobbágyainak és zselléreinek szállásterületén Pór-Dömölk vagy másképp Egyházasdömölk, míg a környék királyi népe, mely idővel nemesi rangot nyert, Nemes-Dömölköt hozta létre.414 Amikor II. Ulászló szorgalmazására 1512-ben megalakult a magyar bencés kongregáció, abba csupán 8 apátság tartozott (Szentmárton-Pannonhalma, Pécsvárad, Báta, Szekszárd, Somogyvár, Zalavár, Bakonybél, Garamszentbenedek). Dömölk nem volt köztük. De ennek ellenére bizonyos laza függés, már ekkor kialakult Pannonhalma és Dömölk között.415 A török háborúk két évszázadában pangott az apátságban a szerzetesi élet. A nehéz anyagi viszonyok közt az .apát legtöbbször egyedül élt a monostorban s végezte a vidék lelkipásztori teendőit. Időnkint egy-egy kisegítő rendtársat kapott Pannonhalmáról.416 Amikor a hitújítás terjedésével a magyar nemesség országszerte tömegesen tért át az új hitre, Nemes-Dömölk annyira evangélikussá lett, hogy az 1681-i soproni országgyűlés 26. articulusa Nemescsó mellett Nemes-Dömölköt jelölte meg Vas megyében artikuláris helynek, ahol az evangélikusok templomot építhettek. Ezáltal Nemes-Dömölk Kemenes-vidéki evangélikus vallási központ lett.417 A szatmári béke (1711) után békésebb idők következtek. A dömölki .apátság is újra éledni kezdett. Csatay Jeromos apát mellé Sajghó Benedek pannonhalmi főapát Dömölkre küldte a szombathelyi születésű, igen tapraesett rendtagot, 362
