Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

Sándorffy Antal Langer Henrik Egy ismeretlen nevű.

Az Egyesület gyámolító tagjai között sok kiválóságot találunk a baráti városokból. Erkel Ferenc ás közéjük tartozott. De ott volt a Pestbudai Zeneegylet elnöke, gr. Festetich Arszlán, alelnöke, Dolezsálek Antal. Szombathelyről Feichtinger Ferenc székesegyházi zenész. Sopronból Jechimek Ferenc tornyos, Kobler Antal zenetanár, Kurzweil Ferenc Regens chori. Pozsonyból Frajmen Károly, az Egyházi Zeneegylet tiszteletbeli karmestere, Kumlik (Krumlik) József ugyancsak karmestere. Esztergomból Szeiler József Regens chori, Pécsről Hölczl Ferenc Regens chori, és még mások.

A tiszteletbeli tagok között szerepel Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Fáy András, Mátrai Gábor.382

Ez a nagy zenei feljődés azonban nem az egyházi zene szolgálatában állott. A Bajorországban időközben megindult egyházzenei reformról Kőszegen ekkor még nem vettek tudomást.

A KŐSZEGI TEMPLOMOK ÚJKORI ZENÉJE A Szt. Jakab templom:

Mialatt a Szt. Imre templomban 1673 óta zavartalanul folyt a plébániai hitélet, a szomszédos Szt. Jakab templomban immár ia harmadik szerzetes rend kezdte meg működését. A II. Józseftől 1787-ben feloszlatott bencés Rendet I. Ferenc király 1802. március 12-i királyi oklevelével visszaállította és arra kötelezte, hogy tíz gimnáziumban a korszerű oktatást vállalja. A tíz között volt a kőszegi gimnázium is. A rendtagok csekély létszáma miatt Kőszegen a tanítás tényleges átvétele 1815doen történt meg. A piaristák átadva az egykori jezsuita gimnáziumot, rendházat és Szt. Jakab templomot, ők maguk Léván folytatták működésüket.

A bencésék átvették elődeik munkakörét, tanítottak a gimnáziumban, végezték a Szt. Jakab templomban mindazokat a funkciókat, amelyek a jezsuiták ideje óta szokásban voltak. Az őrváltással az istentiszteletek hagyományán nem esett csorba.383

Nem változtak az egyházzenei körülmények sem. A Bürger Chor, a városi Zenetanoda, a Hangász-Egyesület forradalmi újszerűsége ellenére a két templomban továbbra is a négy szólóénekes (discant, alt, tenor és basszus) énekelt, és az orgona a tornyosok hangszeres közreműködésével kísérte őket vagy koncertált velük. Ez a templomi gyakorlat egyébként általános volt a 19. században a Habsburg tartományok templomaiban, Ausztriában éppúgy mint Magyarországon, a fővárosban csakúgy, mint a kisebb központokban. A templomi együttesek taglétszáma átlag 10—14 között mozgott: 4 énekes, 3 vonós, 2 harsonás ill. kürtös és üstdobos. Nagyobb létszámú kar csak kevés helyen állott rendelkezésre.384

Kőszegen a nagy átalakulás idején Nykodém János volt a tornyosmester és egyúttal Regens chori. Ezeket a tisztségeket haláláig, 1876-ig viselte. Mellette 1815—38-ig Graf István orgonáit, majd Berger Lőrincet választották meg városi