Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
orgonistának, akit viszont Nykodém Vencel, a tornyosmester öccse (sz. 1818-ban Kodolegben, Csehországban,) követte haláláig, 1876nig. Nykodém János énekesei közül csak Ruzsicska basszista nevét örökítették meg a számadáskönyvek (lSßSüban).385 Bár aligha kételkedhetünk a .két Nykodém testvér zenei képességében ás tudásában, mégis az ő működésük alatt hanyatlott le annyira a templomi zenélés színvonala, hogy azt a bencés atyák tűrhetetlennek találták. Lehet, hogy a század második felében a hazánkban is feltámadt egyházzenei megújulás vágya élt a bencésekben, aminek viszont az utóbarokk stílusban nevelődött kőszegi együttes nem tudott eleget tenni, mégis valószínűbbnek látszik, hogy a hanyatlás a zenészek hanyagságán múlott. Tény az, hogy a gyarló templomi produkció miatt a bencések a Szt. Jakab templomban 1863^ban felhagytak a tornyosok szerepeltetésével ill. a zenés misékkel, és áttértek a nagy miséken is a népéneklésre. A magyar egyházzene történet szempontjából annyira jelentős döntés szövegét teljes egészében közöljük. „Utójegyzetek 1863. évhez, ’s tájékozásul jövendőre. Eddigi szokás szerint a’ városi zenészek végezték egyházunkban az isteni szolgálat alatti éneklést és zenét, azonkívül a’ szombati Letenyén, mely utóbbi szolgálatért a’ városi karmester kapott évenkint 10. f. 8 xr. o. é. (osztrák értékű). Az orgonász 10 f. 8 xr. o. é. ’a a bassista 5 f. 4xr-t.! Az öreg misék alatti zenéért, •—• mely eddig minden ünnepen tartatott, semmit sem kaptak! Minthogy pedig az egyházi zene oly rossz volt, hogy közbotrányt okozott — sokszor nem lévén más, mint 1 hegedűs ’s 1 énekes, — a’ kőszegi (bencés) székház tagjainak közmegegyezésével elhatároztatott: jövőre egyházunkban a’ zenét megszüntetni, ’s egész éven át csak 10 napra szorítani. Ezen 10 nap pedig a következő: Nagy-csütörtök, Nagy-péntek, Nagy-szombat (öreg mise és föltámadás); Húsvét vasárnap (öreg mise), Pünkösd vasárnap (öreg mise), Űrnap utáni vasárnap (öreg mise és vecsernye); Május 27-én, nálunk Szentség imádása lévén (ör. m.); Sz.Jakab utáni vasárnap — nálunk templom napja (ör. m. és vecs.); December 11-én Szentség-imádás (ör. m.); Karácsony napján (ör. m.). A’ szombat délutáni és ünnep előtti Letenye a’ hitszónok előimádkozása mellett végeztetik; a többi isteni szolgálaton pedig az eddigi rossz zene helyett: a’ nép énekelend. Az eddigi bizonytalanságból ki ákarván bontákozni, ’s a’ városi zenészek működési kötelezettségének alapot akarván adni, jövőre — azaz 1864 év január Intői fogva a’ fizetés is meghatáraztatott, és pedig ekfcép: 1. A’ plébánia-templom orgonásza (jelenleg Nykodém Venczel) — megszaporodván teendője — kap .évenkint 24 osztrák értékű forintot Június és December végével — 12 forintról — ki állítandó nyugta mellett. 2. A’ plébánia-templom Karmestere (Regens choxii, jelenleg öregebb Nykodém János) az évenkimti 10 napi működésért — melyekre vonó és fúvó hangszerekről tartozik gondoskodni — kap évenkint 10 osztrák értékű forintot félévi (Jún. és Dec. vég.) 5—5 forintról kiállítandó nyugta mellett. 3. A négy énekes, u.m.: Sopran, Tenor, Alt és Bass egyenkint minden működési napra 25 krajczárt vagyis ‘évenkint egy-egy 2 for. 50 xr. összesen mind a’ négyen évenkint 10 forintot vagy a’ Karmester, vagy az illetők által kiállítandó félévi nyugta mellett.”386 355
