Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
ner volt a tornyosok élén Paczel Keresztély közvetlen utóda. A polgárjogot 1723-ban szerezte meg. A Polgárkönyv ekkor már „kiváló Toronyos Mester”nek mondja, ami világosan mutatja, hogy ekkor már múltja volt kőszegi működésének.338 Gaszner Lőrinc 1770. szeptember 27-én meghalt. A fentebb ismertetett alapítási okmány szerint a mindenkori tornyosmester özvegye továbbra is kapta férje után a járandóságot, ha meghalt férjét a zenei munkakörben pótolni tudta. Gaszner özivegye ilyen volt. Ezért férje halála után két éven át vezette a tornyosok együttesét.339 Utóda, Bittner József Jakab, 1747-ben született Boroszlóban, az akkori Breslauban, ugyancsak Sziléziában. 25 éves korában kezdte meg 1772-ben kőszegi tornyosmesteri munkakörét. A polgárjogot 1775-ben szerezte meg. Ö építette Kőszeg első lábasházát a déli kapu keleti szomszédságában. (Ma levéltárul szolgál). Míg az emeleti rész lakásul szolgált, a földszinten a kétsoros árkádok között helyezkedjék el a mészárszékek. 1790. augusztus 14-én bekövetkezett halála után özvegye, Erzsébet három éven át folytatta férje munkáját.340 Sokáig vezette a tornyosokat utóda, Paustingl (Beistingl) János. 1755-ben született. Előbb tornyoslegény volt Kőszegen, majd Bittnör özvegye után 1793- ban ősszel vette át a tornyosmesteri tisztséget. 1813-ban megválasztották Regens chori-nak. Ekkor helyette pár évig Mohr János volt a tornyosmester. (1813—15) Amikor Kőszegen 1815-ben megindult a „Nemzeti iskola”, az iskolamesternek egyházi beosztása megszűnt. Ekkor a Regens chori munkakört el kellett venni az iskolamestertől, s egybekapcsolták azt a tornyosmesterséggel. Ettől kezdve ismét Paustingl János lett a Regens chori és tornyosmester egyszemélyben, haláláig, 1826-ig.341 Ugyanígy együtt viselte a két munkakört utóda, id. Nykodém János (1800 —1876). Csehországban született 1800-ban. Valószínűleg a Kőszegre vezényelt cseh 14. dragonyos ezreddel jutott el hazánkba. 1826-tól haláláig, 1876-ig, 50 éven át ő töltötte be a Regens chori munkakörét és volt egyúttal az utolsó tornyosmester.342 A tornyoslegényék közül névszerint keveset ismerünk. Mivel fizetésüket a tornyosmester vette fel, így nevük nem szerepel, csak kivételesképpen a Templomszámadásokban. 1730—40 táján Gaszner Gotthárd Károly tornyoslegény nevét halljuk. A soproni származású Wilhelm Ferenc 1745 körül működött tornyoslegényként Kőszegen. 1792-ban Mollner József tomyoslegény neve fordul elő a Templomszámadásokban. Legtöbbet Johánszky József nevével találkozunk a számadásokban, főleg az 1792—1796. években. Végül tornyoslegény volt 1793- ban a már említett Paustingl János, de még ugyanebben az évben tornyosmester lett.343 A toronyőröket sokszor „Stadtmusici” néven említik a Templomszámadásók. AZ ORGONISTA A Szt. Jakab templomnak Pretsoh Kristóftól 1611-ben épített orgonáján 60 évig az evangélikus orgonisták játszottak, névszerint a pozsonyi születésű Herpelius Henrik, majd Sperl Mihály, s mellette Hittel (Hittly) Kristóf.344 A katolikus restauráció (1671) után rendszerint a német iskolamester volt az orgonista és egyúttal Regens chori, mígnem 1815-ben a nemzeti iskola felállításakor ez utóbbiról le kellett mondania. 345
