Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Az első katolikus orgonista 1671—1692-ig, halálig Pauer (Bauer) András. Utóda volt a már említett Paczel Keresztély (1692—1716), aki az első toronyosokat összegyűjtötte. Sopronba távozása (1716) után mind az iskolában, mind az orgonálásban ill. Regens chori munkakörben Esch Ferdinánd János követte. 1716—37-ig működött.345 Utána több mint fél évszázadon át, 1737—90-ig Pauer Mátyás irányította Kőszeg egyházi zenei életét. Működése Kőszeg egyházzenéjének fénykora. — Pauer Ausztriában, a Lajta menti Bruckban (Prugg) született 1717^ben. Segédtanítóként került Kőszegre, majd három évig Soproniban tanított. Esdh Ferdinánd halála után 1737-ben, 20 éves korában megválasztották Kőszegen német iskolamesternek. Ezzel együtt járt az orgonálás és a Regens dhori munkakör betöltése. Gyermekét, az 1756-ban született Pauer Mihályt ugyancsak muzsikusnak nevelte és később, öreg napjaiban sokszor igénybe vette segítségét. Amikor 17734oan a jezsuita Rendet feloszlatták és a rendtagoknak távozniok kellett, Pauer biztosította a Szt. Jakab templomban az egyházzenei élet törésmentes folytonosságát.346 Pauer után 1790-ben Schmelhegger Mihály János vette £t szerepét. Sdhmelhegger előbb Pannonhalmán az apátsági templomban volt orgonista. De miután II. József a kolostort 1786-ban feloszlatta, Schmelhegger máshol keresett elhelyezkedést. így foglalta el Kőszegen az 1790-ben megürült orgonista állást.347 Mindazonáltal csak mintegy két évig, 1792 végéig orgonáit. 1793 elejétől már mint tenorista kapta fizetését. 1798 után neve nem fordul elő többet a Kőszegi Templomszámadások könyvében. 1852. december 5-én halt meg. Már Schmelhegger mellett kinevezték 1791-ben városi orgonistának (Stadtorganist) Kirchstein (Kürchstein, Pürstein) Ferencet. 1753-ban született. Tiszteségét 1815. október 23-án bekövetkezett haláláig viselte. Utána 1815—38-ig Graf István következett, majd Berger Lőrinc, ill. Nykodém Vencel. Az ő munkásságával a következő korban foglalkozunk.348 ÉNEKESEK Kőszegen a két templom istentiszteletein a Regens chori vezetésével fizetett énékesek énekeltek, mint a székesegyházakban. Fentebb már említettük, hogy ezeknek díjazását a város mint kegyúr viselte. Hogy a templom evangélikus korszakában a kántorátus alkalmazott-e fiúénekeseket, nem tudjuk. De a katolikus istentiszteletek megindulásával a discantista és altista fiúk éneke nélkülözhetetlen volt. A templomdk számára fiúénekesről a jezsuiták gondoskodtak. Világosan látjuk ezt Pauer Mátyás orgonista-Regens chorinak a jezsuita Rend feloszlatásakor (1773) írásban beadott munkaköri beszámolójából, amelyben elmondja, hogy a kollégista fiúk közül rendszeresen tanított egy-két discentistát és altistát kofából énekelni.349 Az első, névszerint ismert discantista Poitner József 1717-ben „maior parvista” vagyis első gimnazista volt.350 A Szt. Imre templom együttese számára a jezsuitáktól kértek esetenkint énekes fiúkat, akiknek szereplését a város, mint kegyúr honorálta a jezsuitáknak. Ezt a kialakult szokást rögzítette jegyzőkönyvében a városi tanács, amikor 1741. február 9-én „referálta Bíró Űr eö Kegyelme, hogy a Vocalisták eránt T. P. Rector Uramnak (ez a jezsuita kollégium Rektora!) ex Parte Collegii 346
