Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
tárnak, amihez időnkint más szolgáltatások járultak. A város lett egyúttal a templom kegyúra, s így maga választhatta plébánosát is. Ugyanakkor azonban a városnak kellett gondoskodnia a templom fenntartásáról és a plébános ellátásáról.274 Róbert Károly birtoklása idején 1336-ban újra felépültek a városfalak. Az építkezés költségeinek födözésére a király 10 évre elengedte a neki járó adókat. Amikor Róbert Károly meghalt, a város 1343-ban elküldte Nagy Lajoshoz Visegrádra a város plébánosát, Hippolytust és Miklós bírót, hogy a Róbert Károlytól kapott adómentességet vele is megerősíttessék.275 Amikor Zsigmond a magyar főurak megnyerésére sorra eladományozta a királyi viánakalt,276 Kőszeget 1392-ben (Csesznékkel együtt) Garai Miklós nádor fiainak, ifj. Garai Miklósnak és Garai Jánosnak adta cserébe a déli végeken fekvő macsói váraikért.277 Kőszeg alig kaphatott volna előkelőbb gazdát. A Garaiak akkor az ország leghatalmasabb urai voltak. Magát Zsigmont királyt is ők irányították.278 Ifj. Garai Miklós 1402-től 31 éven át viselte a nádori méltóságot. Ö emelte azt olyan magaslatra, hogy a király mellett számottévő hatalom lett, és gyengekezű vagy idegen érzelmű királyaink alatt a nemzet bizalommal tekinthetett fel rájuk. Amikor a Garaiak 1392-ben megkapták Kőszeget, a város falai már állottak, „Civitas murata” volt.279 A városfalaik szabálytalan négyszöget alkottak, amelynek észak-nyugati szegletében állott a vár. Előtte húzódott az észak-déli irányú főútvonal, amely délen az Alsó-kapuba torkollott, északon a Felső vagy Ausztriai kapuval végződött. A város közepén — középkori városaink szokása szerint — kiszélesedett az útvonal és a mai Jurisich teret alkotta. A téren állott a keletre néző Szt. Jakab templom elődje. Nyugati szegélyén a városi tanácsház épülete határolta. A téren zajlott le a középkori városgazdaság legfontosabb eseménye, a vásár. Itt a tanácsház előtt tartották a tömeggyűléséket, itt szolgáltattak igazságot az esküdtek, itt állott 1739-ig a pellengér.280 A teret körülvevő, sokszor nagyon díszes (sgraffitós) házakba dongaboltozatos kapualjaik vezettek, amelyekben Kőszegen nincs nyoma a más városainkra jellemző ülőfülkéknek.281 A magas művészi ízléssel rendelkező Garaiak siklósi vára a Hunyadiak vajdahunyadi várát mintázta, s ugyanilyen szellemben alakították át Cseszneket. Most hasonló színvonalú építkezést kezdtek a kőszegi várban. Minden jel arra mutat, hogy mint Siklóson, Kőszegen is ők építették a várkápolnát.282 Garai Miklós építette 1403—1407 között a régi templom alapjain a későgótikus stílusú mai Szt. Jakab templomot, a városnak legimpozánsabb épületét. A középső hajó Garai címeres, országalmát tartó koronás kígyót ábrázoló záróköve ékes tanúja a nagy úr építkezésének. A templomot temető vette körül. Abban állott az ősi Szt. Katalin kápolna.283 Az 1444-es várnai csatában elesett I. Ulászló király halálát követő belső zavarokat felhasználva III. Frigyes császár 1445-ben elfoglalta a fejlődő városkát. A következő 1446-os évben megerősítette az addigi kiváltságaiban, sőt a ma is használt városcímert adta Kőszegnek.284 Csak 1482-ben sikerült Mályás királynak Kőszeget visszafoglalnia. Batthyány Boldizsárt tette Kőszeg várnagyává.280 De Mátyás halála (1490) után az 1491-i pozsonyi egyezmény alapján Kőszeg ismét osztrák zálogbirtok lett. Az is maradt másfél évszázadon át. Ezalatt zajlott le II. Szulejmán kőszegi had334
