Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
járata, Jurisioh Miklós hősies védekezése, a hitújítás első küzdelme, Bocskai és Bethlen szabadságharca.286 Az osztrák megszállás ideje alatt Kőszegen a magyar állami törvények voltak érvényben, egyházilag a győri püspök joghatósága alá tartozott, a tizedet is a győri püspöknek fizették. Ugyanakkor mégis a császári, pontosabban az Ausztria-tartományi közigazgatás alatt állott és a hivatalos nyelv a német volt. A II. Mátyás koronázásakor (1608) összehívott pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek kérték, hogy a megszállt várak — köztük Kőszeg — „adófizetés és egyéb közterhek teljesítésében nem az osztrák, hanem a magyar törvényhatóságoknak rendeltessenek alá s a megyékbe kebeleztessenek be”. Az 1622-i soproni országgyűlés 2. te. 20§-ában II. Ferdinánd meg is ígérte a várak visszaadását, és az 1625-i soproni országgyűlés az átadás napját 1626. vízkereszt napjára (jani. 6.) ki is tűzte. De a végrehajtás ismét késett. Az 1638 és 1647-i országgyűlés újra szorgalmazta, míg végre 1647. szeptember 7^én II. Ferdinánd király a visszacsatolást ténylegesen végrehajtotta. A következő évben, 1648. november 6-án Kőszeget a szabad királyi városok sorába emelte, meghagyva számára a Frigyestől 1446-ban kapott címert.287 KŐSZEG EGYHÁZI ZENÉJE A KÖZÉPKORBAN Ha elfogadjuk Karácsonyi János állítását, amely szerint Kőszeg első templomának papjai ferences szerzetesek voltak, akkor is működésük mindenképpen megszűnt Albert osztrák herceg 1289-i ostroma alkalmával, amikor a templom tűzvész áldozata lett.288 Ezért Kőszeg egyházi zenéje a középkortól fogva a plébánia igényeihez igazodott. Amikor királyi város lett (1328), a kiváltságokkal együtt a kegyúri jogokat is megkapta. A plébánia ügyei, a templomban lezajló liturgikus funkciók, az ott elhangzó ének ezáltal az egész város közügyé lettek. A plébános a város vezető rétegéhez tartozott. így látjuk ezt már 1343-ban, amikor a tanács Hippolytus plébánost küldte Miklós városbiróval Visegrádra Nagy Lajoshoz tárgyalni.289 Kőszegnek rendszerint két, néha három papja is volt. 1526 körül Tamás úr volt a város plébánosa. Utóda a 20-as évek végétől Alts Mihály, aki az 1532-es török ostrom ideje alatt híveivel a templomban imádkozott a harc sikeréért. Túl is érte sértetlenül az ostromot. 1566-ban helyettes esperes, 1569-ben esperes minőségben említik végrendeleti írások. 1571 végén vagy 1572 elején halt meg. Mintegy fél évszázados plébánosi működése alatt tiszteletreméltó személyét nagy szeretet övezte.290 Mellette városkáplánként az ostrom utáni évektől Kovács Pál működött, aki egyúttal a Szt. Jakab templom melletti Szt. Katalin (temető) kápolna alapítványának javadalmas papja volt.291 Kovács Pál utóda Somlai Simon 1550-ben jött Kőszegre és Älts Mihály halála után, 1573-ban távozott.292 1559-ben Zsigmond káplánról hallunk.TM A város kegyúri gondoskodásának köszönhetjük, hogy a templom középkori értékeit, köztük a liturgikus könyveket, 80 év alatt ötször leltárba foglalták. Az első ismert leltári összeírás pár évvel Kőszeg ostroma után készült.291 Gélja talán az volt, hogy számba vegye, mi maradt meg a pusztulás után a korábbi virágzó időkből. De az is lehet, hogy már a hitújításnak a parázs alatt lappangó 335
