Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
A domonkosok temploma SZT. MÁRTON ŐSI TEMPLOMA Ha a honfoglalás előtti kereszténységgel feltételezhetünk Szombathelyen valamiféle folytonosságot, akkor az csak az egykori római temető mellett fekvő Szt. Márton templomon keresztül képzelhető el. Ez az ősi szentély talán jogutóda annak a Szt. Márton plébániának, amelynék templomát Theotmár salzburgi érsek 875-ben szentelte fel. Tény, hogy a Szt. Márton templom mellett ősidők óta plébánia működött. Az ősi, talán még honfoglalás előtti alapokon álló templomot a 14—15. században gótikus stílusban átépítették. Ennek nyomai a mai templom padlásán és a szentély apsziszában jól láthatók. A plébánia körül település alakult. A templom előtti téren lévő Szt. Márton kútjáról már 1360-ban történik említés.215 A templom mellett állott a plébános háza, amely egy 1631-es leírás szerint régi és romladozófélben lévő épület. A plébánia udvarán elhelyezkedő magányos kőépület a káplánnak szolgált lakásul. Az épülethez nagy kert tartozott. A plébános jobbágyainak házai Szt. Márton község főútcájának (mai Tol'buchin út) déli oldalán húzódtak a plébániától a Gyöngyösig.216 Ifj. Draskovioh György győri püspök (1635—50) 1638-ban domonkosokat telepített Szombathelyre. Nekik adta a Szt. Márton templomot a hozzá tartozó plébánia-épülettel és minden ingatlannal. Az ingatlan a gyakorlatiban 77 hold szántóföldet, rétet, erdőséget jelentett és egy malmot, amely a legutóbbi városrendezésig „Domonkos-malom” néven volt ismert Szombathelyen.217 Ugyanakkor a plébániát a püspök áthelyezte a várba, ill. egyesítette az ott már korábban létező plébániával.218 A város mindjárt az átadás másnapján tiltakozott a káptalan előtt az átadás miatt, de III. Ferdinánd király még ugyanezen 1638. évben oklevélben megerősítette az adományozást. Így a domonkosok 1638. április 4-én, húsvét vasárnapján bevonultak új templomukba és beköltöztek a romladozó volt plébániaépületbe.219 Amikor I. Lipót király a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlása címén erőteljesebben nyúlt bele a trienti zsinat nyomán megindult katolikus restauráció megvalósításába, főuraink között is mind erősebb mozgalom támadt a katolikus Egyház támogatására. Ennek kapcsán a mélyen vallásos monyorókenéki gr. Erdődy György özvegye, született gr. Batthyány Erzsébet a szombathelyi domonkosok templomát 1668—1674 között saját költségén barokk stílusban teljesen újjáépítette, a templom mellé pedig tágas, emeletes barokk kolostort emeltetett a szerzetesek számára. Végrendeletében 7000 forintot és Sopronban egy házat hagyott a Rendre, valamint 300 forintot az érte mondandó misékre.220 A Rend hálás volt a grófnőnek. Öreg napjaiban a gondozására melléje adták Sallay Vince laikus testvért, (aki egyébként kiváló festő volt,) — majd halála után a templom alatti rendi kriptába temették el.221 Jótéteményét a templom homlokzatára helyezett emléktáblán örökítették meg. Ezen az Erdődy család címere alatt a következő írás olvasható: 320
