Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

Felkarolták az eddig megvetett gregoriánumot, a klasszikus polifóniát, a pales­­trina-stílusú műveket. A mozgalom hívei mindenütt tömörültek. Egymás után alakultak meg az egyes országokban a Cecília Egyesületek. Hazánkban az egyházzenei forradalomnak első hatását a pécsi székesegyház­ban észleljük. A nagy Dulánszky Nándor pécsi püspök meghallgatva Regens­­burgban a dóm fiú- és férfi-kórusát, elhatározta, hogy újonnan restaurált pécsi székesegyházában hasonlót szervez. A pécsi énekiskola 1889. virágvasámapján szólalt meg először a dómban Glatt Ignác pap-karnagy vezetésével. (Csaknem ugyanabban az időben, amikor Szombathelyen a női hangok jutnak uralomra az addigi fiú-énekesekkel szemben!)101 Országos jelentőségű volt Kersch Ferenc (1833—1910) esztergomi főszékes­egyházi karnagy fáradozása, amellyel 1897-ben megalakította az Országos Magyar Cecília Egyesületet (OMCE), amelynek első elnökévé Bogisich Mihály (1839—1919) címzetes püspököt választották meg.102 Bogisich indítványára a szombathelyi székeskáptalan 1899-ben elhatározta a „Cecília karénekesi iskola” létesítését.103 Az átalakulás Szombathelyen már időszerű volt. A század utolsó éveiben az alapítványi zenészek száma 6-ra csökkent. Rajtuk kívül két énekesnő mű­ködött még a kóruson. A századforduló táján pedig sorban kihaltak mind a régi zenészek. Nozdroviczky József tenorista 1898. november 2-án. Utóda a hosszabb idő óta kántori minőségben működő Mann József lett. — Neumann János zenész 1899. november 26-án hunyt el. Utódot már nem neveztek ki. 1900. április 14-ón meghalt maga a succentor, Henne Antal is. 1906-ban Kam­­mann Gotthárd énekes kivált az együttesből és eltávozott. 1914-ben meghalt a káptalan „utolsó zenésze”, Dracska-Darvas József, akit az énekesek csak „papá­nak” neveztek. Utódja neki sem volt már. Státusa megszűnt. így 1914-től kezdve a fizetett, alapítványi káptalani zenészek száma 4-re apadt: succentor, orgo­nista és két kórista vagyis koralista. Közülük egyik a székesegyház és plébánia kántora volt. (Jelen esetben Mann József.)104 KÁPTALANI ZENÉSZEK ÉS ÉNEKESEK 1900 UTÁN Szombathelyen az egyházzenei megújulás az új karnaggyal kezdődött. A ka­tona ezredbeli zenemester, Henne Antal öreg napjaiban aligha tudta volna magáévá tenni a cecíliás irányzat új elveit. Az új szellem kibontakoztatása az új karmesterre várt. Amikor tehát Henne Antal meghalt, a hivatásszerű feladatra a reform hívei Statzenberg Vencelt ajánlották Hidasy Kornél püspöknek. A püspök az ajánlást elfogadta és Statzenberget 1900. augusztus 15-i kezdettel kinevezte a székes­­egyház karmesterévé, succentorává. Statzenberg Vencel 1873. május 11-én Csehországban, Miezben született szudéta-német családból. Hegedűművészi pályára készült a lipcsei zeneakadé­mián. De mivel kézalkata .miatt a művészi fokot nem érhette volna el, inkább az egyházi zenének szentelte életét. A regensburgi iskolában tanulta az új szellemű egyházi muzsikát, és annak lelkes híve lett. Ezt a szellemet hozta Szombathelyre. 45 éves karnagyi működése a székesegyház zenei életének virágkorát jelentette. Alig lépett hivatalába, mindjárt toborozni kezdte kórusa számára az ön-272

Next

/
Oldalképek
Tartalom