Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Mária látogatásának (Visitatio BMV.) titulusára. Orgonáról is gondoskodott, amelyet az 1674-i Tormásy-féle vizitáció közepesnek, ,,mediocre organum”-nak mond. Végül 1684-ben alapítványt tett a káptalani ének- és zenekar megszervezésére.10 Amikor vásonkői gr. Zichy Ferenc (1743—83) lett Győr püspöke, győri palotája még mindig a kincstár kezében volt. így ő is Szombathelyen kezdte meg püspöki működését.Az 1744—45. években restaurálta a szombathelyi templomot, amelyet közösen használt a plébánia és a káptalan. 1745-ben Zichy a kincstártól visszaváltotta győri püspöki palotáját, s így végre a győri püspökök visszaköltözhettek székhelyükre. Szombathelynek csak 32 évet kellett várnia, hogy saját püspöke legyen.20 A KÁPTALAN ZENEI ÉLETE 1578—1684-IG Az 1578-ban Szombathelyre költözött vasvári káptalan sokáig idegennek érezte magát új székhelyén,a szombathelyi templomban. Itt ui. a plébánia funkciói állottak előtérben, márcsak az ősi jog alapján is. Azokhoz igazodott az ének is. A plébániai istentiszteletek énekének irányítása mint országszerte a nem -káptalani templomokban az iskolamester feladatához tartozott. Segített neki a kántor, míg az ének kíséretét az orgonista látta el. A három közül legfontosabb szerepet az iskolamester játszott, latin nevén ludimagister— Ha egy iskola több tanerős volt, akkor a ludimagistert Rector Soholae-nak mondták. Szombathelyen a 15. századból ismerünk adatokat az iskola és iskolamester működéséről. Mivel a szombathelyi iskola plébániai jellegű volt, így a káptalannak sem az iskola, sem az iskolamester fölött nem volt joghatósága. A 16. századtól kezdve több iskolamestert ismerünk. A Draskovich György püspöktől 1579-ben tartott szombathelyi zsinat idején a sziszeki Pitatich Márk jezsuita atya szerepelt mint Rector Scholae.21 — 1593-ban Horváth László.22 — 1600 körül Stupekovits György „Magister Scholae Sabariensis” nevét írták be a fentebb ismertetett Psalteriumba. — 1624—1630 között Stuparics István volt az iskolamester, 1637—43 között Vajda Miklós, 1651—55 táján Bornemissza Gergely, 1683-ban Karlovics György,23 A Kiazó István által 1697-ben végzett kánoni látogatás alkalmával Rector Scholae a 38 éves, szombathelyi származású, katolikus nemes Kunics Ferenc városi polgár volt. Győrött a jezsuitáknál végezte a grammatikai és retorikai osztályt, ami képesítette a tanítói állásra.24 A kántor ebben az időben nemcsak énekes volt az iskolamester mellett s helyettesítette távollétében, hanem egyúttal a plébánosnak segítője is. A későbbi templomatya szerepét töltötte be mellette. Elkísérte a betegekhez, közreműködött a szentségek kiszolgáltatásánál, sőt ő takarította a templomot. 1593- ban az urbárium adata szerint Szeles István végezte a kántori teendőket a vártemplomban.25 Orgonistáról az említett 1593-mas urbáriumban hallunk először. Az orgonista nevét nem közli ugyan, de mégis megtudjuk belőle, hogy ekkor már orgonista működött a vártemplomban. A szombathelyi városi jegyzőkönyvben 1678. március 31-én (697. 1.) egy peres ügyről olvasunk a káptalani prépost és Orgo-251
