Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
A vasvár-szombathelyi társaskáptalan zenei élete 1578-1777-ig SZOMBATHELY MÜLTJÁBÓL Szombathely a hagyomány szerint Sabaria néven már a rómaiak idején az aquileiai pátriárka alá tartozó püspökség volt, vagy legalább is a város papja püspöki címet viselt. A népvándorlás barbár népeinek támadása miatt azonban a hivatalos egyház eltávozott Pannóniából, s így Sabaria félezer éven át egyházi hierarchia nélkül szűkölködött. Csak a 9. században, az avarok leverése után épült ki újra fokozatosan az egyházi szervezet, de most már a salzburgi énsek-metropolita jogihatósága alatt. Theotmár salzburgi érsek 875-ben plébánia-templomot szentelt Sabariában Szt. Márton tiszteletére. De az érseknek meg kellett érnie hogy alapítását a honfoglaló magyarok megsemmisítették.12 A magyar államalapításkor Szombathely a győri püspök birtokába került. A püspök jobbágyai és a „hospesek” számára már korán templom épült, amelyről 1237-ben történik említés. A tatárjárás (1241—42) után megépült Szombathely vára. Első írásos említését 1274-ből ismerjük.13 Hédervári János győri püspök 1407-ben szabadalomlevelet adott a városnak, amelynek értelmében a város szabadon választhatta bíróját, az esküdtek testületét, megkapta a bíráskodás jogát, bizonyos vásárjogot, valamint a bor szabad árusításának jogát.14 Amikor III. Frigyes német császár 1445-ben elfoglalta Kőszeget, a nyugati határ védelmének súlypontja Szombathelyre nehezedett. Ekkor a város védelmére és megerősítésére az ősi várfalon kívül megépítették a városfalakat. Az új falak közrefogták már a Boldogságos Szűz Mária ősi templomát, amelyet ettől kezdve vártemplomnak neveztek. Sőt egy 1430 körüli írás plébánia-templomnak mondja (paroohialis ecclesia B. Mariae de Sabaria).15 Paksy Balázs győri püspök 1526-ban, röviddel a mohácsi csatában történt eleste előtt újabb szabadalomlevéllel ajándékozta meg a várost, amit 1534-ben I. Ferdinánd, 1567-ben Miksa, majd 1578-ban Rudolf király is megerősített.10 Paksy Balázs, halála után Szombathely a hatalmaskodó főurak kezébe került. Csak Gregoriáncz Pál püspöknek sikerült 1554-ben visszaszereznie régi szombathelyi birtokát. Ez nagyon időszerű volt, mivel a győri püspöki palotában a török időkben a győri főkapitányok székeltek. A püspökök ezért Szombathelyen tartózkodtak. Ez is indította az országgyűlést, hogy a vasvári káptalant és hiteleshelyét ide helyezze át, ami 1578-ban megtörtént. A következő 1579. évben Draskovioh György püspök Szombathelyen tartotta meg a győri egyházmegyei zsinatot, amelyen hivatalosan kihirdette a trienti zsinat határozatait.17 Nagyon sokat alkotott Szombathelyen Széchényi György püspök, (1658—85) a nógrád megyei Széohényből származó család sarja. A Széchényi nemzetség sok kiváló férfiút adott a nemzetnek, köztük a legnagyobb magyart, gr. Széchényi Istvánt.18 . Széchényi György 1665-ben teljesen újjáépítette a Boldogságos Szűz ősi, apsziszos román templomát a kora barokk stílusában, tornyot is épített melléje, s ellátta azt nagy barokk harangokkal, majd felszentelte a templomot Szűz 250
