Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
JEGYZETEK: 1. Schőnvisner Stephanus, Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine ad praesens tempus libri novem. Pestini, 1791.; Illés Ferenc: A vasvár-szombathelyi székeskáptalan története. Szombathelyi Üjság. 1897. évf. 47—52. szám; Perney János: A káptalanok és konventek története. Magyar Tört. Tár 1856. II. 78. lap; Desics Ignác: A vasvár-szombathelyi székeskáptalan története főbb vonásaiban. Közölte Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. Szombathely, 1929. II. köt. 301. lap; A hiteleshelyi tevékenységről összefoglaló adatokat közöl Bónis György: A közhitelesség szervei Magyarországon és a magyar hiteleshelyi levéltárak. Levéltári Szemle. 1964. 118. lap. 2. „Collegiata ecclesia Sancti Salvatoris, alio nomine Beati Michaelis archangeli de Castroferreo.” Hunyadi János kormányzó levele, 1448. máj. 21. Vasvári káptálán magánlevéltára, (továbbiakban: Vk. mit) Lad. II. fasc. 7. nr. 4. Ezt az oklevelet V. László király 1457. okt. 4-én átírta. U. o. 3. Alaptalannak tartjuk Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története főtekintettel az egyházi intézeteire. Pest, 1870. I. 540. lap, továbbá Desics Ignác: i. m. vélekedését. Ök a káptalan alapítását Szent Istvánnak tulajdonítják. Ezt a feltételezést Schőnvisner: i. m. e kérdéssel foglalkozó helyén valószínűtlennek tartja. Balics Lajos: A római katholikus egyház története Magyarországon. I., II. Budapest, 1885. II. 83. lapon úgy véli, hogy a vasvári káptalant I. Béla király alapította. Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. 69. lapon a társas káptalanok alapítói között ugyan királyokat is említ, de véleménye szerint legnagyobb számban a püspököket tekinthetjük alapítónak. Vasvárt kifejezetten püspöki alapítású társaskáptalannak tartja. 4. Szemléltető és egyben a magyar viszonyokra jellemző példa erre a Szent Gellért legenda elbeszélése a Csanádi káptalan megalapításáról. Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest, 1910. 70. lap; Vita S. Gerardi Cap. 12. Gombos Catalogus Fontium Historiae Hungaricae. Budapestini, 1938. Tom. III. 2427. lap. 5. Hazai okmánytár. I—VII. Győr-Budapest. 1865—1876. (továbbiakban: HO) IV. 8—11. lap. Közölte még Wencel Gusztáv: Arpádkori új okmánytár. I—XII. Budapest, 1860—1874. (továbbiakban: ÁÜO) VI. 383. lap. 6. „... surgunt claustra canonicorum...” Vita S. Stephani I. regis maior. Cap. 8. Gombos: i. m. Tom. II. 2600. lap. 7. 1217-ben: „circa Monasterium B. Michaelis, ubi nunc hospites eiusdem monasterij superhabitant. .és ismét: „paupertas eiusdem monasterij ...” HO IV. 9.; 1224-ben: „Praepositus et fratres Ecclesiae B. Michaelis Archangeli de Ferreo Castro.” HO IV. 11. és Wencel: ÁÜO VI. 424. 8. Pl. Győrben ilyen gyakorlat alakult ki, ez feltehetően a vasvári papi közösségre is jellemző. Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr. 1938. 2. lap. 9. Békefi Rémig: i. m. 417. lap. 10. 1483. dec. 11-én: „Si autem aliquis dominorum canonicorum aliquas mulieres publicas... in domum et curiam suam introduxerit...” Békefi Rémig: i. m. 417. lap. A prépost kúriáját és az őrkanonok házát 1574-ben egy jegyzőkönyvi bejegyzés is említi. Vas megyei levéltár káptalani hiteleshelyi anyag (továbbiakban: Vám L. Vk Hit) Jegyzőkönyv (Jk) 1574. 106. szám. 11. „... in medio nostri munivimus et fecimus ordinationes et constitutiones... animo deliberato... perpetuis futuris temporibus observando.” Békefi Rémig: i. m. 418. lap. 12. A győri egyházmegye ügyészének, Pécsi Gergelynek volt valamilyen keresete Szombathelyi György éneklőkanonok, Esztergomi Gergely őrkanonok és több név szerint felsorolt vasvári kanonok ellen. Az idézett leirat ezzel az üggyel kapcsolatos. Vk. mit Miscell. 37. szám. — Más káptalanok statútumait ismerjük. A váradi káptalanét 1374-ből, a zágrábi káptalanét 1334-ből, az esztergomi káptalanét 1397-ből, a pozsonyi társaskáptalanét 1521-ből. Békefi Rémig: i. m. 36—37. lap. 13. Egy 1602—1610 körül összeállított katalógus szerint Károly János vasvári lektor nevével találkozunk először. Vasvári Múzeum. Kéziratos oklevélmásolatok 69. szám. 223
