Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata

szempontból gondozott.”181 A káptalan tehát megnyugodott abban a tudatban, hogy az iskoláról a püspökség gondoskodott, és a feladat őket nem terhelte. Az iskola vezetőjét sem a káptalan, sem a város nem fizette. A tanítómester az ő jövedelmét, a plébániákon általában kialakult rend szerint, az iskola részére fenntartott földek hasznából és az iskolákat látogató diákoktól kapott juttatá­sokból szerezte. Ebben az időben Kunics Ferenc volt az iskola rektora, aki a humaniórákat a retorikáig bezáróan Győrben tanulta, és a tanítás mellett a plébániai és káptalani miséken a kántor teendőit is ellátta.182 A Batthyány-vizitáció idején (1754. január 16.) Horváth György volt a plébánia kántora és egyben az iskolamester. A vártemplomban minden hétköz­napon teljesített szolgálatot. Ez rendszerint a reggeli szentmisén való orgonálás­­ban jelentett számára lekötöttséget, este pedig ugyancsak orgona kísérettel ő és az énekes (cantor) váltakozva a litániát recitálták. Vasárnapokon és ünnepe­ken a kórusi teendőkben segítkezett, de általában a szokott plébániai kántori feladatokat látta el. E templomi szolgálata mellett fő foglalkozása a magyar diákok iskolai oktatása volt. Ismétlődően visszatérő panasz volt, hogy az isko­laépület romosodó, a tanterem pedig szűkös helyiség.18'1 Ezen kívül név szerint meg nem nevezett német tanítómester vezetett még iskolát német anyanyelvű diákok részére. Külön föl kell figyelnünk arra, hogy egy lányiskola is működött ekkor Szombathelyen, amelyet női tanerő gondozott. Ezen kívül voltak még olyan iskolák is, amelyek működéséről a vizitátor nem tudott.181 Ez a megjegy­zés homályosan utal arra, hogy talán magánszemélyek (deákok), talán más felekezetek (protestánsok?) tartottak fenn iskolát Szombathelyen. A várbeli iskola földjei plébániai nyilvántartásban szerepeltek. Kifejezet­ten iskolai tevékenységért a káptalan nem adott juttatásokat az iskolamesternek. Amennyiben az templomi szolgálatot végzett, a többi muzsikusokkal együtt, részben a káptalantól, részben a püspökségtől és a plébániától kapta illetmé­nyét. A plébánia által nyilvántartott 70 hold szántóföldből 28 holdat a tanító­­mester használt, a többit Kis Dániel plébános a muzsikusok között osztotta szét. Ezen kívül a Széchenyi-féle alapítványból a tanítómester évente 64 Ft-ot ka­pott, és részesült a vár természetbeni juttatásaiból is: búzát és bort kapott. Foglalkoztatásában és javadalmazásában bizonyos mértékben függött ugyan a káptalantól, de úgy tűnik, mintha elsősorban a plébánia alkalmazottja lett volna: „a tanítómester a plébános rendelkezése alatt állt”.185 A „succentor” már inkább a káptalan szolgálatában volt, bár plébániai szolgálatok őt is kötelezték. A Batthyány vizitáció idején Zosel Antal volt az orgonista és egyben a succentor. Öt sem csak a káptalan fizette, hanem a Széchenyi-féle alapítványból kapott 80 Ft-ot, a vártól 30 Ft-ot, továbbá 6 urna bort, 6 köböl búzát és rozst. A Söpte község közelében levő iskolaföldekből succentori szolgálatáért 6 hold földet használt.188 A vizitációban felsorolt sérelmeiből kiderül, hogy kötelezettségei nem voltak kellőképpen tisztázottak. Főleg bizonytalan volt az, hogy zenekari felszerelés terheit mennyiben kell neki saját költségén vállalnia. Egyébként a püspökség telkén saját maga építtetett lakóházat és ez minden adózástól men­tes volt. Zosel mellett Holosovszky Ferenc mint kántor működött. Az iskola földjei­ből 16 holdat használt, a Széchenyi alapítványból 56 Ft-ot kapott. A várból 20 Ft évi jövedelme volt és ezen kívül 6 köböl búza, 6 köböl rozs és 6 urna bor természetbeni adomány illette meg. A káptalantól inkább csak megtiszteltetés­ként havonta egyszer vendéglátásra kapott meghívást.187 Az ő részére a püspök 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom