Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
Ahol olvasókanonok működött, ott gyakran az ő helyettese, a sublector is megtalálható. Jövedelmét a káptalan biztosította, de megállapodás szerint külön díjat kapott az olvasókanonoktól is. A káptalani dotáció elsősorban a káptalani iskolában végzett munkája alapján illette meg. Az iskolában ugyanis ahol a lektor volt a vezető, a sublector végezte az oktatás munkáját. Naponta általában három órát tanított. Ö és az éneklőkanonok vagy ennek helyettese, a succentor foglalkozott a tanulókkal. Ök ketten irányították a szertartásokat, és minden nap részt vettek a káptalani misén és zsolozsmán. Mivel a vasvári káptalanban a 17. századig nem volt lektori stallum, sublectorral sem találkozunk. Iskolai feladatát valószínűleg a „scolasticus”, később az iskolamester látta el. Az éneklőkanonok vasvári működéséről már 1233-ból van adatunk. Purus cantor az első, akit név szerint ismerünk. Ettől kezdve, a rövidebb tartamú üresedések leszámításával, az éneklőkanonok stalluma folyamatosan betöltöttnek tekinthető. Mivel az éneklökanonokok szerepe kulturális szempontból jelentős volt, az eddig összegyűjtött adatokból névsorukat is összeállítottuk/'5 Az éneklőkanonok irányította a zsolozsma és általában az istentiszteleti cselekmények énekeit. A szertartásoknál felügyelt az egyházi ruhákra, ő végezte az új káptalani tagok beiktatását. Vizsgáztatta a káptalani iskolában tanuló ifjakat, jelentős szerepet kapott a klerikusok képzésében. Munkaköre olyan fontos volt, hogy helyetteséről a káptalannak mindenképpen gondoskodnia kellett, akár más káptalantól kérve kisegítőt. Munkatársa és beosztottja a succentor volt, aki a káptalani iskolában az éneket tanította. Ilyen succentorokkal a vasvári káptalanban is találkozunk/"’ Az őrkanonok ügyelt fel a káptalani levéltárra, a káptalan hiteles- és magánpecsétjére, a káptalani templom liturgikus könyveire, az egyházi edényekre és ruhákra. Az ő gondjára volt bízva a káptalani templom világítása, később az örökmécses is, ő harangoztatta ki a káptalan halottjait. A vasvári őrkanonok ezért a fontos szolgálatáért kapta Jeliben az ún. „Custos-földjét” jövedelmével együtt. Helyettese a subcustos volt/'7 Az őrkanonok vezette a káptalani levéltár tartalmi utalóit (elenchusát). Ebben a káptalan jegyzője volt segítségére, akit saját jövedelméből dotált, évi bért fizetett neki. A dékán a káptalan gazdasági és jogi ügyeit intézte. Évről évre a káptalan testületé választotta meg saját tagjai közül. Ezzel a tisztséggel a megválasztott kanonok még nem tartozott az „oszlopos” kanonokok közé, hacsak nem ilyen kanonokot bíztak meg dékáni feladattal, amire volt példa. 1415-ben pl. őrkanonok egyben a dékán is, 1641-ben pedig az olvasókanonok végezte a dékáni feladatokat/'8 Ahogy a gazdasági élet fejlődött, mind több, esetleg világi státusban lévő szakemberre is szükség volt. Már az 1778. évi Statútum is felsorolja a dékán mellett működő punctatort, a számadások revizorát, a Szeminárium vagyonkezelőjét, a kőszegi Árvaház alapítványának gondozóját és több különböző világi hivatalnokot. A káptalanban az említett „oszlopos személyeken” kívül rendszerint volt néhány, időnként nagyobb számú kanonok is. Ök főleg a hiteleshelyi kiszállásokban tevékenykedtek, közülük egyesek jegyzői teendőt is elláttak. Találkozunk olyan káptalani tagokkal, akik plébániát Vezettek/9 181
