Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
4. A KÁPTALAN MUNKATÁRSAI A káptalan szervezetében meg kell emlékeznünk azokról a klerikus! rendhez tartozó, esetleg laikus rendben lévő személyekről, akik a káptalan istentiszteleti vagy egyéb feladataiban hivatalos megbízatással közreműködtek és bizonyos javadalmazásban részesültek. A káptalanban ugyanis fontos munkakörhöz jutottak olyan, művelt klerikusok, akiknek száma az Anjou-kortól kezdődően különösen megnőtt. Az ilyen személyek, akik néha a káptalani iskolában végezték tanulmányaikat, előbb magánmegbízatás alapján mint helyettesek, később intézményesen, tehát a káptalan testületi megbízatása alapján láttak el egy-egy fontos feladatot. Ezek közé tartozott a már említett subcustos, succentor és a skolasztikus, a hiteles munkakörben pedig a jegyző. Rajtuk kívül az istentiszteletek és a zsolozsma végzésénél a karbeli papok alkalmazása emelhető ki. Ök a hiteles kiszállásokban elfoglalt káptalani tagokat helyettesítették. Akad ezek között prebiter (sacerdos chori), kápláni beosztású pap (karkáplán), vagy egyszerű klerikus.50 A karbeli zsolozsma végzésénél az említetteken kívül bizonyos szempontból szorosabb kötelezettséggel voltak jelen a prebendáriusok. Beosztásukat a succentor irányította. Prebendájukat a kanonokok adományozták, ők voltak a kegyuraik. Jó szolgálatukat rendszerint a kanonoki stallumba való emelkedés követte, különösen ha a káptalanhoz való hűségben, a statútumok megtartásában és a hivatali titok megőrzésében kitűntek. Ezek a prebendáriusok nagyobb káptalanok mellett konfraternitásokba tömörültek és külön dékánt is választottak maguknak. A vasvári káptalan mellett ilyen konfraternitásról nincsen tudomásunk, de prebendáriusok itt is voltak.51 A káptalan, a már említett feladatain kívül, lelkipásztori munkát is végzett saját templomában. Vasváron pl. felpanaszolták, hogy a hívek, főleg téli időben nem szívesen keresték fel az ő káptalani templomukat, mert az a hegyen volt, a városból nehezen közelítették meg és szívesebben mentek a város központjában lévő domonkos templomba. Ez a mindmáig meglévő templom akkor még nem szerepelt plébánia-templomként. A középkor századaiban ugyanis a káptalan -végezte vagy alkalmazott plébánosa által végeztette a vasvári plébániai teendőket. Az erre vonatkozó adatokat a vasvári templomokról szóló fejezetben ismertetjük.. Itt csak a káptalan plébánosairól, és több-kevesebb oltárjavadalmas pap működéséről emlékezünk meg. A plébános később külön plébániai templomban tevékenykedett, az oltárigazgatók pedig a hívek által kért kötelezettségeket végezték és a zsolozsmaimádságban is részt vettek. Az oltárigazgatók működését a török hódoltság idejéig tudjuk követni, ez az intézmény a végvári harcok, majd a belső háborúskodások következtében megszűnt.52 A káptalan .hiteleshelyi.. ..tevékenységében fontos munkakört töltöttek be a.káptalan jegyzői. JEzt-á megbízást kanonok is vállalhatta, de legtöbbször egyszerű klerikus, többj alkalommal .pedig, világi, ember töltötte be ezt a hivatalt. Vasváron az olvasókanonok stallumánák hiánya miatt a jegyző munkaköre különösen fontos volt. Közreműködése nemcsak a káptalani konzisztóriumon hózott elöntések irásbafoglalásánál, hanem a hiteléshelyi tevékenység jegyzőkönyvítrögzíféséberi is feltételezhető. Előfordult, hogy a vármegyei és káptalani jegyzői müftkákort egy személy, töltötte "be. Hivatali' közreműködésük miatt, a káptalani tagok mellett,"á jegyzők nevét üsmérjűk Tégtéljesebbén.53 A jegyzők munkáját a seribák, az írnokok segítették, ezek vasvári működéséről is tudunk.54 182
