Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A szombathelyi székesegyház újjáépítése 1946 - 1976
Márton képe.63 Alatta sértetlen állapotban látható Tóth István szombathelyi születésű szobrász alkotása: Szent Márton hermája. Viszonylag épen megmaradt a herma alatt lévő márvány építmény, amely 1913-ban készült. Teljes épségben látható a Rumpelmayer által faragott márványkorlát is. A kereszthajó északi oldalon hiányzik a Hefele által tervezett gyóntatószék és a stukkómárványozás, továbbá a falfestés, — egyébként a székesegyház e szárnya eredeti formáját kapta vissza. Az északi oldalon a második és harmadik kápolna között állt az ún. kis szószék, amelyet Szenczy Ferenc püspök 1866-ban készíttetett Lippert József tervei szerint. Ez a szószék a bombatalálat következtében súlyosan megrongálódott, lebontották és nem is állították vissza. A székesegyház északi oldalán levő oltárképek és a berendezési tárgyak helyreállítása után, a jelentős anyagi áldozat ellenére, megközelítően sem sikerült feltámasztani az oltárok egykori szépségét. Az összhatás ma sem mondható megnyugtatónak. A belső díszítés üteme ezzel el is akadt, és több éven keresztül semmi lényeges javítás nem volt a székesegyházban. 3. Az 1957. évtől kezdve főleg a székesegyház külső restaurálására terelődött a figyelem. Az Egyházmegyei Hatóság jelentése szerint, amelyet 1959. szeptember 30-án az Országos Műemléki Felügyelőséghez küldött,64 1957-től kezdődően a következő javításokat tervezték: az összes külső oldalfalazatok vakolását, festését, a főhomlokzat kivételével. Ezt ugyanis az 1948. évi újjáépítéskor újra vakolták és festették.65 A tervben szerepelt a tetőzet újra fedése, a fedélszék szükséges javítása, a tetőcsatornák és lefolyójc, továbbá a párkányrészek bádogfedésének pótlása. Ez a nagyon fontos javítási munka, amely a helyenkinti beázást, a székesegyház külsejének szembetűnő romosságát szüntette volna meg, akkor mintegy 160 000 Forintos beruházást kívánt.66 Az anyagi fedezetet a Szombathelyi Püspökség saját forrásaiból biztosította. A tetőzeten közel 4000 m2 felületen a kettős cserépfedést átrakták, pótolták, a gerinceket, éleket habarcsolták, az ereszt- és lefolyócsatornákat részben kijavították. Az Építésügyi Minisztérium közérdekből az É.M. Vas megyei Építőipari Vállalatot jelölte ki a külső tatarozás elvégzésére. Ez a vállalat 1958. április 20-án kötötte meg a szerződést. Vállalta, hogy 98 751,07 Forint költséggel 1958. szeptember 20-ra a munkálatokat elvégzi. Közben az Országos Műemléki Felügyelőség által előírt színezés kérdésében hosszas huzavona kezdődött és az eredetileg három hónapra tervezett munka évekig elhúzódott. Időközben az új építőipari árszabályozás 198%-os áremelkedése miatt a költségvetési pénzalap kimerült, és a nagyon fontos felújítás éppen a legromosabb északi oldalon és az apszisznál elakadt. A szerződött munkának csak 60%-át végezték el. 4. Az újjáépítés lendületének pár évig tartó elakadása után a megkezdett úton való továbblépésre 1963-ban nyílt lehetőség. A szombathelyi egyházmegye papsága két roncsolt oltárkép restaurálásához ajándékozott anyagi alapot.6' Először Dorffmaister: Krisztus keresztelése c. alkotása került restaurálásra. A felgöngyölt kép megszemlélésekor a szakértő bizottság megállapította, 150
