Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Brenner Vilmos: Az ifjú Szily János és a barokk kor Rómája
Ez a templom is Szily János római éveinek fontos építészeti élménye kellett, hogy legyen. Elképzelhetetlen, hogy Szily és tanulótársai ne lettek volna gyakori látogatói a jezsuita rend két legfontosabb római templomának, a rend építészeti büszkeségének az örök városban. Említsünk meg itt mindjárt egy egyetemi épületet, mely kétségkívül Szily János római „ismerősei” közé kellett hogy tartozzék, a Palazzo della Sapienza épületét a Sant’lvo nevű kápolnával. A Sant’Ivo kápolna tervezője a híres Borromini volt, 1660-ban készült el. A centrális rendszerű alaprajz a fejlett barokk nagyszerű dinamikáját mutatja. A kisméretű kápolnát kupola fedi be, efelett a laterna teszi a fény beesését lehetővé. A Sant’ Ivó kápolna Borromini egyik legérettebb műve. A jogtudományok és a jogászdiákok védőszentjének templomaként bizonyára Szily János előtt is jól ismert volt. Az elmúlt évszázadokban Róma északról jövő látogatói kivétel nélkül a Porta del Popolo (az antik Porta Flaminia) kapuján keresztül léptek az örök város területére. Teljes bizonyossággal tételezhetjük fel, hogy az ifjú Szily János is ezen a kapunyíláson áthaladva lépett be Rómába 1753 őszén. A Porta del Popolo falon belüli oldalán fekszik a Piazza del Popolo, Róma egyik legszebb barokk tere. Rainaldi építette 1662 és 1679 között a Santa Maria dei Miracoli és a Santa Maria in Monte Santo nevű két ikertemplomot, mely a térbe torkolló sugárutat, a Via del Corsó-t fogja közre. A Corso tengelyében áll a teret díszítő egyiptomi obeliszk, melynek vörösmárvány oszlopát Domenico Fontana állította a tér súlypontjába 1589-ben. A Piazza del Popolo jelentős építészeti dísze még a Santa Maria del Popolo templom, melynek eredete a 11. század végéből való. A középkori istenházát Bramante bővítette ki 1505-ben az érett reneszánsz szellemében. A Piazza del Popolo keleti szegélyét a Pincio dombja képezi. Annak teraszáról gyönyönT látvány nyílik az urbs-ra, nyugat felé tekintve pedig az örök város építészeti koronájára, a Szent Péter-templomra. A térről három sugárút vezet a város belsejébe, a Via del Babuino, a Via del Corso és a Via di Ripetta. A Via del Babuino a Piazza di Spagna-hoz és a spanyol lépcsőhöz vezet. A Piazza di Spagna nevét a vatikáni spanyol követség palotájának köszönheti, mely ezen a téren áll a 17. század óta. A tér szimbóluma a Pietro Bernini által épített szökőkút (1627-1629). Róma egyik legismertebb fényképészeti motívuma, a nagylendületű „spanyol lépcső” veszi itt kezdetét, és vezet fel a dombon fekvő Trinita dei Monti templomhoz. A „spanyol lépcső” már a 18. század műve, 1723-1725 között épült Francesco de Santis tervei nyomán. Ez a művészeti remekmű azon nem nagyszámú alkotáshoz tartozik, mely Szily János római tartózkodása idején még relatív új, de már akkor is megcsodált volt. A Piazza di Spagna a szökőkúttal, a Scala di Spagna a nemes vonalvezetéssel és koronázásul a SS Trinita dei Monti templomegyüttese Róma legszebb barokk kompozíciói közé tartozik. 76
