Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Brenner Vilmos: Az ifjú Szily János és a barokk kor Rómája
Rómának kétségkívül legszebb barokk tere a Piazza di Navona, a város talán legnépszerűbb tere, népünnepély és vigalom színhelye. A tér alaprajza hűen őrzi ókori eredetét. A tér barokk fejlesztése és kialakítása tulajdonképpen X. Ince (1644-55) pápának köszönhető. A Piazza di Navona építészeti remekművei között első helyen áll a Santa Ágnese templom, Rainaldi és Borromini műve. A híres Bemini tervezte a barokk kutakat, a Fontana dei Moro és a Fontana di Quattro Fiumi (1648) nevű műalkotásokat. A tér közepén egy obeliszk áll, tetején egy galamb, a Szentlélek szimbóluma és a pápa címere látható. A Piazza di Navona egyik nagy barokk attrakciója volt a tér szombatonkinti elárasztása a szökőkutak eldugaszolt vizének segítségével, mit azután a vasárnapi hintó-korzó vagy karusszel követett. Ezt az 1653 óta fennálló szokást 1676-ban megszüntették, de 1703-1867 között újra felélesztették a térdig érő vízben paskoló kocsilovak és fogatok felvonulását, így feltételezhető, hogy az ifjú Szily János is szemtanúja lehetett ennek az igazi barokk spectaculumnak. Foglalkozzunk még röviden a Piazza del Campidoglio, a kapitoliumi domb újkori építészetével, minthogy minden bizonnyal feltehető, hogy Szily János ezt az antik Róma fórumának közelében fekvő gyönyörű műalkotást saját élménye nyomán jól ismerhette. Az ősi Capitolium Róma szent helye volt, az antik város „Akropolisza” és egyházi fókusza. Az első évezred végén a domb jelentősége újra megnőtt mint a polgári hatalom székhelye. Ekkor épült itt az első keresztény templom is. A 13. század során a templom és a kolostor a ferences rend birtokába került. A templomot ezóta Santa Maria in Aracoeli-nek nevezik. Mellette alakult ki a Campidoglio Michelangelo által tervezett nagyszerű együttese, mely a Palazzo dei Senatori, a Palazzo dei Conservatori és a Museo épületekből áll. A tér architektúrájával, főként annak léptékével tökéletes harmóniában áll Marcus Aurelius római császár ókori lovasszobra, ki filozófus és katona volt egy személyben, hadvezér és literátus, és ki a Duna mentén mai hazánk területén is megfordult a quádok és a markomannok ellen viselt hadjáratai során. Michelangelo a tér kialakítását már nem érte meg. Koncepcióját, mely lényegében a capitoliumi tér megfordítását jelentette a Fórum helyett a San Pietro irányába, Tommaso Cavalieri, Giacomo della Porta és Girolamo Rainaldi fejezte be, illetve valósította meg a 16. század közepén. A Campidoglio szép átmenet a késői reneszánsz és a korai barokk művészete között, a legkisebb stílustörés nélkül, szinte önmagában fejlődve. A tér építészeti és szobrászati harmóniáját gyönyörűen egészíti ki a reprezentatív lépcsőfeljáró. G. B. Piranesi metszete a 18. századból nagyszerű tanúságot ad a capitoliumi együttes építészeti és szobrászati remekműveiről. Michelangelo capitoliumi palotáinak kihatása nagy volt a következő századok építészetére, főként a két emeletsort magukba foglaló pilaszterek alkalmazása révén. Ezeknek a falsíkból csak mérsékelten előreugró falpilléreknek főként művészeti és csak ritkán szerkezeti funkciója van. Akár az oszlopoknak, lehet a pilasztereknek is lábazata és fejezete - törzse amúgy is van magától értetődően -77
