Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Dobri Mária: Szombathely szellemi életének megalapozása. Iskolák, intézmények alapítása Szily János püspöksége idején
Horváth József Elek,33 Horváth József,34 Hollán Ernő,35 Horváth Boldizsár,36 a legismertebbeket említve. 1850-ben a két iskolát 8 osztályos gimnáziummá egyesítették, a premontreiek vették át az oktatást. A hagyomány azonban folytatódott, a premontrei tanárok között sok neves tudóssal találkozunk, s a diákok is folytatták a Magyar Társaság által megkezdett nyelvművelő', önképző munkálkodást. 1856-ban megjelenik a Bimbófüzér első', kéziratos száma, amelybe az önképzőkör tagjainak legjobb munkáit írták be.37 A Székesegyházi Könyvtár A 18. századi magyar könyvtártörténet jellegzetessége a főpapi könyvtárak egész sorának létrejötte. Ezek a könyvtárak egy-egy intézmény szellemi központját adták, az ott folyó tanítást voltak hivatva segíteni. A tanulmányok kiszolgálása mellett a könyvgyűjtés másik jellemző törekvése az volt, hogy a tudományok minél nagyobb területe legyen képviselve az állományban. Olyan sokoldalú alapkönyvtárat hozva létre így a püspöki székhelyen, ahol a teológus és jogász, filozófus és természettudós egyaránt megtalálja a neki szükséges könyvtári bázist. Szily János könyvtáralapítását is komoly gyűjtőmunka eló'zte meg, amelyben Schoenvisner István, az Egyetemi Könyvtár őre volt a segítségére.38 A gyűjtés során természetesen a teológiai oktatás szempontjai voltak az elsődlegesek, s ehhez a dogmatikai ellenfelek műveit is ismerni kellett. Második helyen általában a történelem szerepelt, ezt követte a jog, majd a filozófia, és csak ezután következtek a természettudományok. Szily püspök igen nagyvonalú volt ha valamely értékes könyvet szeretett volna megszerezni. A megvásárolt könyvekbe maga Szily, vagy Eölbei János kanonok írja be az új tulajdonost, „Cath. Eccl. Sabariensis, anno 1791.” - „Szombathelyi Székesegyház, 1791.” 1790-ben megindult a tanítás a szemináriumban, és 1791. december 21-én Szily János aláírta a könyvtár alapító oklevelét, amellyel ifjú kora óta „nem kis gonddal és költséggel összegyűjtött könyvtárát” az egyházmegyének adományozza.39 Az alapító okiratban így indokolja az ajándékozást: „Mivel.......a kiterjedtebb tudományokat a fontos könyvek segítsége nélkül nem lehet megszerezni, illetve, hogy a szombathelyi egyházmegyénkben nincs olyan könyvtár, amelyhez papjaink fordulhatnának... elhatároztuk, hogy könyvtárunkat... teljes egészében szombathelyi székesegyházunknak adományozzuk ...40 Úgy rendelkezett, hogy az állományt a szeminárium épületében helyezzék el, „...hogy ott mind a papnövendékek tanítói, mind maguk a tanulók könnyen hozzáférhessenek”. A könyvtár számára az épület második emeletén alakított ki két termet, amelyeket Dorffmaister Istvánnal díszíttetett, hogy a könyveknek méltó környezetről gondoskodjon. A harmadik helyiség az olvasóterem volt, mert csak helyben használatot engedélyezett, a kölcsönzést, a könyvek könyvtárból való kivitelét szigorúan megtiltotta. 51
