Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Dobri Mária: Szombathely szellemi életének megalapozása. Iskolák, intézmények alapítása Szily János püspöksége idején
Intézkedett a könyvtár nyilvánosságáról is, kimondva az alapító oklevélben, „...hogy e könyvtárból minél nagyobb haszon jusson a köznek is, azt akarjuk és úgy rendelkezünk, hogy nemcsak papi és egyházi emberek, hanem meghatározott nyitvatartási időben a világi személyek számára is hozzáférhető legyen. ”41 Gondoskodott a könyvtáros személyéről, megszabva feladatát, de jövedelmét is. Kötelességévé tette, hogy a könyveknek gondját viselje, osztályuk szerint tartsa azokat rendben, készítse el jegyzéküket. Vigyázzon, hogy egy könyvet se vigyenek ki a könyvtárból. Első könyvtárőrnek Taschler Mihály jezsuitát nevezte ki, aki a szemináriumban kapott ellátást. Az 1792-es egyházmegyei névtárban azonban már Potzik József spiritualis a nyilvános könyvtár őre (Custos Bibliothaecae Publicae). Szily János ugyanis úgy rendelkezett, hogy a mindenkori szemináriumi lelkiigazgató lássa el a könyvtárőri tisztet. „...Egyebekben a könyvtár legfőbb gondját és felügyeletét fenntartjuk magunknak és utódainknak, valamint a székeskáptalannak. ” - írja az alapító oklevélben. A székesegyházi könyvtár tehát közkönyvtár volt, lehetővé téve az állomány használatát minden olvasni, művelődni, kutatni vágyó embernek, de nem volt kölcsönkönyvtár, „Aki viszont megelégszik a helybenolvasás jótéteményével, annak megígérjük, ... hogy a jövőben is különleges gondot fordítunk arra, hogy szombathelyi egyházmegyénk székesegyházi könyvtára a könyvek bőségével és választékával egyaránt gyarapodjék...” ígéretének teljesítésére 1792. január lóén 1000 rajnai aranyforintos alapítványt tett.42 A püspök rendelkezése szerint a könyvtárőr el is készítette a könyvtár első ismert katalógusait - egy betű-, és egy szakrendi katalógust - 1795 körül. A betűrendes katalógus 1081 művet tartalmaz 2964 kötetben. Ehhez később folyamatosan hozzáírták a beszerzéseket. A szakkatalógus a tudományok korabeli hierarchiájában bontja az állományt. Figyelemre méltó a filozófiai és a klasszikus szerzők műveinek gazdagsága. Ez a két katalógus már tartalmazza a könyvtár értékeinek legnagyobb részét, a középkori kéziratokat, ősnyomtatványokat, antikvákat, amelyek a kor legnevesebb nyomdáiban készültek. Bár Szily János megtiltotta a kölcsönzést, halála után oldódott ez a tilalom, mert könyvtárunkban fennmaradt egy kölcsönzési nyilvántartás a 19. század elejéről, amelybe az utolsó bejegyzést 1890-ben írták. Ebből kiderül, hogy a líceum professzorai is gyakran igénybe vették a könyvtárt. Kresznerics Ferenc kéziratos jegyzeteiben is találkozunk azzal a megjegyzéssel, „...olvastam a kispapok könyvtárábul... ”43 A Szily János által alapított és intézménnyé szervezett könyvtár 200 éves története folyamán természetesen tovább gyarapodott, különösen adományokból, papi hagyatékokból, amelyek közül kiemelkednek a már említett szemináriumi tanárok könyvtárai. A múlt század végén a megnövekedett állomány (ma 70 000 kötet) számára új teremkönyvtár épült. A könyvtár megnevezése is többször változott, a Székesegyházi Könyvtárt később Szemináriumi Könyvtárnak nevezték, ma Egyházmegyei Könyvtár néven ismert. A változó nevek mellett azonban min-52
