Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)

Sill Aba Ferenc: A püspökség alapítása. Az egyházmegye megszervezése

vezetét, Zalában pedig 2.11 Összességében 144 plébánia és a hozzájuk tartozó leányegyházak alkotják az új szombathelyi egyházmegyét. A pápai bulla - jóváhagyva Mária Terézia rendelkezését - az egyházmegye birtokait is körülírta. A veszprémi egyházmegyétől Szombathely megkapta a za­laegerszegi uradalmat. Királyi adományként a szombathelyi szeminárium tulaj­donába került a Nyúl községben lévő javadalom, és a győri szeminárium pénztő­kéjének egyharmada.12 Jogtörténeti szempontból rá kell mutatnunk, hogy a szombathelyi egyház­megyét megalapító pápai bulla tételesen is, ez alkalommal írásban rögzíti és elis­meri Mária Terézia mint apostoli királynő főkegyúri jogát az egyházi méltóságok kinevezésében. Ez a jog a magyar királyságban az őt követő királyokat is megil­leti, a jelenleg és jövőben uralkodó római pápák részéről.13 Ennek az írásban megerősített, de a hagyomány által már egyébként is gyakorolt jognak erejében, a szombathelyi egyházmegye élére, amely alapításától kezdve megüresedettnek tekintendő, most alkalmas személyt jelölhet a királynő. Ha ismét megüresedik az egyházmegye, akkor ő, vagy utódai új püspököt nevezhetnek ki és személyét előterjeszthetik. VI. Pius pápa rendelkezett arról is, hogy az esztergomi érsek legyen a mindenkori szombathelyi püspök metropolitája. A pápa alapító levelé­ben megerősítette Mária Terézia apostoli királynő és a magyar királyságban min­den utódjának jogát az egyházi javadalmak, így a szombathelyi székeskáptalan javadalmának adományozásában is. Ezt az alapító pápai bullát és Szily János püspöki kinevező bulláját Rómában 1777. június 18-án adták ki.14 Szily János szombathelyi püspök Amikor Szily János megkapta a szombathelyi püspökségre való kinevezését, már jelentős egyházkormányzati gyakorlat volt mögötte. Pappá szentelése után ugyanis Zichy Ferenc győri püspök azonnal udvari papjai közé fogadta a Rómá­ból hazaérkező bölcsész és teológiai doktort. Mint udvari káplán, szertartó és titkár 17 évet töltött el a győri aulában. 1761-től az egyházmegyei bíróságon is dolgozott, 1762-ben a vasvári társaskáptalan tiszteletbeli kanonokja, majd 1764- től a győri székeskáptalan tagja, és 1770-től őrkanonokja lett.15 Ez fontos megbí­zatás volt, mert ő lett irányítója a győri székesegyház restaurálásának és szemé­lyes kapcsolatba került Hefele Menyhért építésszel, továbbá Anton Maulbertsch festőművésszel, akik Szombathelyen is segítőtársai lettek nagy terveinek megva­lósításában.16 Mint kinevezett szombathelyi megyés püspök, 1777. augusztus 20-án fog­lalta el székhelyét. Érseke Batthyány József bíboros esztergomi hercegprímás ik­tatta be hivatalába a régi vártemplomban, amely akkor a város székesegyháza volt.17 A beiktatott főpásztor első gondja lett a három egyházmegyéből származó lelkipásztorainak egy közösségben, egységes szellemben való irányítása. Saját kezűleg szerkesztette meg a lelkipásztori szolgálat szempontjairól „Instructio” cí­37

Next

/
Oldalképek
Tartalom