Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Második fejezet: Szent Márton ifjúkora

Sok érdekes vélemény övezi szentünk származását is. Szülei tisztes családból való pogány emberek voltak. Később látni fogjuk, hogyan téríti meg a fiú az édesanyját. Atyja közkatona volt, és a tribuni tisztségig vitte fel.

Hogy milyen népfajból származott, azt nem lehet megállapítani. Az a fölfogás tartja magát, hogy szláv eredetű, és ez a vélemény nem nélkülözi

Véleményünk szerint a Sabaria-vítának két sarkpontja

van.

Első kérdés. Volt-e Pannóniában két Sabaria? A római korban — és ebben a két fél közt nincs véleményeltérés — csak egy Sabaria igazolható, a szombathelyi. Másik Sabariáról sem az itinerariumok, sem a feliratos emlékek nem tudnak. Sabaria Sicca fogalma a 9. század közepén Jámbor Lajos adománylevelében bukkan fel először. Létezését ebből az okiratból, illetőleg annak későbbi átírásaiból következtetik ki és vetítik vissza a 4. századba. Az okirat vonatkozó adatai azonban kétes hitelűek s másolási hibákon (sicca-dicta) és földrajzi naivitásokon alapulnak.

Második kérdés. Feltéve, hogy volt egy második Sabaria, milyen hagyomány igazolja jogcímét Szent Márton születéséhez? Az 5—13. század közti időre egyik félnek sincs Írott hagyománya. Pannonhalma 13. századbeli okiratokból származtatja hagyományát. A 11. században ott templom épült Szent Márton tiszteletére, s ezt 11—13. századbeli okiratok, mint a pannonhalmi alapító levél és pápai bullák hangsúlyozzák is, de azt nem mondják, hogy Szent Márton ott született. Három okirat a születéshelyet is vitatja. Az első az 1157-re tett küszini alapítólevél, amelynek 1230-ból fennmaradt másolata azonban hamisítvány. A második a 12. század elején készült Hartwik-legenda, melynek egy századdal későbbi

45