Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Első fejezet: Szent Márton évszázada

cizmussal vonták be, mert az nagyon megfelelt kor társaik vágyainak. Több, mint egy századon át dolgoztak azon, hogy ezt a sokféle elemet egybeolvasszák a régi római mitológiával és új vallási rendszert építsenek ki, amely alkalmas legyen arra, hogy e korszak csapongó képzeletét foglalkoztassa. Az alexandriai iskoláról azt mondják, hogy mindent elfogadott, amit magyarázni lehetett. Talán még a kereszténységet is belegyömöszölték volna ebbe az egyvelegbe, ha tanításainak határozottsága engedte, fönsége pedig magában is elegendő nem lett volna.

De legalább igyekeztek közel jutni a kereszténységhez. Lehetetlen ugyanis föl nem ismerni a feltűnő hasonlóságot az ő vallási rendszerük és a keresztény teológia közt. Az istenség hármas állaga, amit Plotinus gondolt ki, minden különbözősége mellett is a Szentháromság tanára emlékeztet. Porphyrius kidolgozta Plato tanítását a démonokról. Szerinte vannak az embernél felsőbb lények, archonok, akik, akárcsak az angyalok, végrehajtják Isten akaratát, eléje terjesztik az emberek imáit, kiosztják a mennyei javakat. Vannak aztán gonosz természetű felsőbb lények, akik az embernek ártani igyekeznek. Az alexandriai iskola teremtéstana bizonyos tekintetben az áteredő bűn tanításába kapcsolódik. Erkölcsi tanítása tagadhatatlanul tiszta és szintén sok hasonlóságot mutat a keresztény erkölcstannal, Meg-26