Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Első fejezet: Szent Márton évszázada

nes költőiségükben is durva mesék már nem tudták kielégíteni a lelkek vallási szükségletét. Nem vették komolyan a hitregéket, de ha hittek volna is bennük, ezek nem tudtak megnyugtató választ adni azokra a komoly kérdésekre, melyek az elméket foglalkoztatták: az Isten, a lélek, a jövendő élet nagy kérdéseire.

Az emberek figyelme a zsidóság felé fordult. Prozelitáik száma nőttön nőtt. A zsidó vallási rendszer sok aprólékos vallásgyakorlat mellett magasztos hittételeket is nyújtott az embereknek. Sajnos, ezek az igazságok nem jutottak el hozzájuk érintetlen tisztaságukban. Túlzott szigorúság és ridegség rontotta meg őket, amit a bennük rejlő lelki vígasztalás sem tudott ellensúlyozni, azért inkább elriasztották, mint vonzották a lelkeket.

Ennek a korszaknak embere inkább csodás, mint magasztos dolgokra vágyott; könnyebb és megindítóbb vallást kívánt, olyan vallást, mely a kedélyhez szóljon, vagy mondjuk ki csak őszintén, érzékeinek hízelegjen és a képzelőerejét izgassa. Innen magyarázható, hogy olyan nagy kelendőségük és vonzóerejük volt a keleti istenségeknek, amelyeket már a kereszténység előtt hoztak be Rómába s amelyek a III. és IV. században az egész római birodalomban sok ezer tisztelőt számláltak.

Afc Isis, a frigiai Cybele és a perzsa Mithras-23