Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Nyolcadik fejezet: Szent Márton tisztelete

Szent Gergely bazilikának nevez,1 ahol ettőlfogva már miséznek. Szent Perpetuus toursi püspök 473- ban ugyanazon a helyen1 2 nagyméretű bazilikát építtetett, amely sok viszontagságot ért meg s a XI. századig állott fenn. I. Dagobert frank király a VII. század elején arannyal és drágakövekkel díszítette a sírt.3 A normannok betörései elől a szerzetesek4 kénytelenek voltak négy ízben is menekülni. Drága kincs gyanánt magukkal vitték szent pártfogójuk holttestét. így 853-ban átmentették Cormerybe, onnan Orleánsba; 856-ban és 862-ben Lérébe, 865- ben az auvergnei Marsaiba; 871-ben Auxerrebe és Chablisba. Végre 885. december 13-án nagy díadal-1 Hic aedificavit basilicam parvulam super corpus beati Martini. Hist Franc. II. 14. X. 31. Basilica az első századok­ban istentiszteleti helyet, tehát kis oratóriumot is jelentett. Lecoy 217. 468. 2 L. de Lasteyrie: L' église de Saint-Martin de Tours, étude critique sur 1' hísloire et la forme de ce monument du V. au XI. siécle. Paris. 1891. 3 *A díszítés a híres művésznek és a király bizal­masának, Szent Eligiusnak munkája, aki 640-ben noyoní püspök lett. 4 A Szent Márton sírját őrző papi testület a VI—X. században apátság volt. Majd a dékán vagy prépost kor­mányzása alatt társaskáptalan a XVIII. század végéig, mikor a bazilikát lerombolták. Az új bazilika papjai (chapelains de S. Martin) folytatják elődeik tisztségét, élükön a bazilika rektorával (premier chapelain). 14 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom