Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Negyedik fejezet: A toursi püspök

amely később meg is szűnt. De azért a püspökök valóságban mégis a város természetszerű védői voltak. Megvédték nyugalmát a belső zavarok közt, s nem volt messze az az idő sem, mikor a barbár hordák betöréseivel és a pogányok erőszakoskodásaival szemben is ők veszik védelmükbe.

Toursi Szent Gergely szerint Mártonnak a püspöki széken csak két elődje volt. Az első toursi püspököt Szent Gatianust, Fabianus pápa küldte oda Decius uralkodásának első évében, 250-ben. Gatianus megtérített néhány embert, akik sírboltokban és rejtett helyeken, életveszedelmek közt jártak szentmiseáldozatra és a szentségek vételére. Ötven évig működött így halálmegvetéssel az első toursi püspök. Valamikor Isten ügyéért elhagyta szüleit és hazáját s egy hosszú, ismeretlenségben eltöltött élet után végül békésen húnyt el. Hívei a külvárosi keresztény temetőben temették el.1 Harminchét évig tartó üldözés és széküresedés után, 337-ben Tours városa egyik polgárát, Szent Lidoriust kapta második püspökül, ő építette Toursban az első templomot, „mikor már sok keresztény volt."2 Abban temették el, miután harminchárom évig kormányozta híveit.

365-ben kelt rendelete alapján azt a tisztviselőt illette, aki a városi gyűléseken elnökölt és a város érdekeit védelmezte. Lecoy i. m. 175.

1 L. Bosseboeuf: L' archevéché, la cathedrale et le cloitre Saint-Gatien, Tours.

2 Greg. Túron. Hist. Franc. I. 43. X. 31.

94