A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1964 (Szombathely, 1965)
» 2 Főleg azcJban emlékezétinkben maradnak a találkozások a Keleti Egyházak tisztel treméltó feleivel;, akiktől, sajnálatos visszavonás folytan, régtől elszakadva élünk: kiváltkép a beszélgetések'* amelyeket a konstantinápolyi Egyetemes Pátriárkával folytattunk, aki maga is eljött zarándokkép Palesztinába« Szent csókot váltottunk egymással, mir ; ahogy Krisztus tanítványai egymást megölelni szoktak: együtt olvastuk azt a szép imát, amellyel az íldvözitő kínszenvedése előtt az Atyától a tanítványok egységét kérte, hogy higyjen a világ, Ц imádkoztok együtt a Mi atyánkat s amellyel Istent Atyánknak szólítjuk, és amely kioktat, hogy a bántalmokat különösen megbocsássuk: amiket szeretnénk mind úgy tekinteni, mint első kezdeteit a teljes egységnek Krisztus egyetlen Egyházában,- bár ennek elérése még távol van* Végül soha elfelejteni nem tudjuk a hódolatot, amellyel visszatértünkkor Róma polgárai oly csodálatosan fogadtak. Akik ezen nevezetes alkalommal Szent Péter* alázatos utódjával éreztették, hogy mily szoros és édes kötelékek fűzik őt szeretett egyházmegyéjéhez , Mind.azokn.alc, alci azon törekedtek és fáradtak, hogy Jámbor zarándoklásunk sikerrel járjon., hálánkat nyilvánítjukj nektek pedig Tiszteletreméltó Testvérek, különös köszönetét mondani kivonunk, mert azon voltatok, hogy a rátok hi zott hivek felfogják hatását, jelentőségét és célját ennek az emlékezetes eseménynek az egyház életében, amelynek hivatása az emberek egyetemes családjának megszentelései De; miként természetes, elsősorban Istennek kell alázatos lélekkel és őszinte odaadással hálát adni jól V- idényeiért; Istennek -jnondjuk - áld. emberi viszontagságokon át kormányozza és örök célok felé vezeti Egyházát,, és aki megadja nekünk, hogy zarándoklásunk általános helyeslése uj kezdeményezéseket sejtesse meg lelkűnkbeng éspedig békésekét és jelentőseket Isten országának megszilárdítására és terjesztésére# Mert nem a mi irgalmas Urunknak gondviselése nélkül történt, ho^y Péter az ő alázatos utódjának személyében húsz évszázad után visszatért oda, ahonnan egykor elindult, és ahol az Egyház született és első lépéseit tette magának isteni Alapítójának segítségével és az ő első helytartójának irányításával, Tehát: az Egyházat Krisztusnak ajánlottuk fel azon országban, amely egykor ezt kicsinynek látta, mint a mustármag, most azonban nagy.na növekedett; mint hatalmas fa,, amelynek ágai az egész földkerekséget beárnyékol jákj mindig virágozva és termést hozva, mindig megújulva, hála Szentjei erényeinél?:? és ha üldözők támadásai érik, mindig uj életre kei belső erejéből és pásztorainak kitartó munkájából• Mindezekből nagy vigasztalás áradt szét lelkűnkben- És ezért bizton reméljük, hogy a vallásos* jámborság, jóság, tisztelet, testvéri szeretet virágai, amelyeket egész'utunk mentén nyílni láttunk, a lelki gyümölcsök bőségét fogják teremnie
